Megtalálták a fáraók hadseregének főhadiszállását
2008. május 29. 12:00
Egyiptomi régészek a Sínai-félszigeten rábukkantak egy katonai erődítményrendszerre, ahonnan a fáraók hadvezérei több mint 1500 éven át irányították az ország északi határainak védelmét.
Korábban
Az erődítmény és a hozzá `kapcsolódó` település, amelyet a régészek az óegyiptomi Taru-ként (Tjaro) azonosítottak, a Sínai-félszigeten, a modern kori Kantarától 3 kilométerre északra található. Az ősi város annak az egykori hadiútnak a kiindulópontja volt, amely a Nílus völgyét a részben egyiptomi uralom alatt lévő Levantéval kötötte össze - jelentette be a témáról kiadott közleményében az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa.
A régészek Mohamed Abdel Makszud vezetésével 1986 óta dolgoznak az erődítmény és a hadiút feltárásán, ám csupán az idén fedezték fel azokat a feliratokat, amelyek segítségével sikerült azonosítani a települést. A felírat három fáraót említ - II. Thotmeszt, aki i.e. 1512-től uralkodott, s felépítette a hadiút mentén az egyik katonai erődítményt, I. Széthi-t, az újbirodalmi XIX. dinasztia második uralkodóját (i.e. 1290-1279), valamint fiát, II. Ramszeszt, aki i.e. 1279 és 1213 között irányította Egyiptom sorsát.
Az ásatások során feltártak egy 500x250 méteres, vályogtéglából emelt, négy méter magas őrtornyokkal rendelkező erődítményt, amely a szakemberek szerint II. Ramszesz uralkodása idején épült.
"Az előzetes kutatások szerint az Újbirodalomtól kezdve a Ptolemaioszok koráig ez lehetett az egyiptomi hadsereg főhadiszállása. Az Újbirodalom kezdetét i.e. 1570-re datálják, a Ptolemaioszok kora pedig Kleopátra halálával, az i.e. 1. században ért véget. Az erődítmény régészeti jellegzetességei megegyeznek az óegyiptomi templomokban talált, Taruról szóló leírásokkal, amelyek ismertetik a katonai útvonal, a Hórusz-út kiindulópontján fekvő város alaprajzát" - olvasható a közleményben.
A régészeti helyszín érdekességei közé tartozik egy szentély, amely a Sínai-félszigeten fellelt első újbirodalmi templom leht. A régészek megtalálták a hadsereg raktárait is, ahol a fegyverek mellett a gabonát, az agyagedényeket tárolták.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- 14:20
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap