2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Vulkánkitörés formálta a középkor kezdeteit

2008. március 21. 10:00

A hatodik század közepén, i.sz. 536-ban hatalmas köd takarta el a napot, és okozott világszerte lehűlést és éhínséget - derül ki a korabeli krónikákból. A jelenséget a kutatók legújabb vizsgálatai szerint egy hatalmas vulkánkitörés okozhatta.

A kutatók régóta vitatkoznak a hatodik századi globális lehűlés okain, így azt mindenki érdeklődéssel fogadta, amikor egy nemzetközi kutatókból álló szakértőcsoport nemrég a grönlandi jégmintákban olyan molekulákat talált, és be is jelentették: szerintük azok egy korabeli vulkánkitörés nyomai lehetnek.

A kutatók eddig is arra találgattak, hogy a jelenséget egy vulkánkitörés vagy egy meteor becsapódása okozhatta, ám ezekre egész mostanáig nem találtak kézzelfogható bizonyítékot. A másfélezer évvel ezelőtti eseményekre így ez lehet az első tudományos magyarázat. (Hasonló eseménnyel magyaráztak a későbbi klímaváltozást is)

A hatodik században történt katasztrófa az egykori közép-amerikai, európai és ázsiai szövegek és feljegyzések szerint hideg sötétséget és éhséget hozott a világ minden pontján, amely aztán háborúkhoz, járványokhoz és a népesség rohamos csökkenéséhez vezetett. Az írásos feljegyzések szerint a "száraz köd" közel egy évig tartott, és számottevő hatást gyakorolt az emberiség történelmére. A kínai történészek éhségről és nyári fagyokról tudósítottak, és talán ez befolyásolhatta azt is, hogy az avarok elindultak nyugat felé. Erre a szakértők szerint azért kerülhetett sor, mert lakóhelyükön a klíma megváltozása miatt már nem tudták tovább legeltetni lovaikat.

Más történészek szerint ez az eseménysorozat okozhatta Teotihuacan város bukását is. Azt persze már a legtöbben légből kapottnak tartják, hogy egyesek szerint akár az európai pestisjárvány, az iszlám születése, és még a Római Birodalom bukása is ehhez a katasztrófához lenne köthető. Keith Briffa, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója szerint most minden kétséget kizáróan bizonyítani tudják, hogy egy vulkánkitörés okozhatta a globális klímakatasztrófát. A tudósok az elmélet részleteit a Geophysical Research Letters legújabb számában ismertették.

A tesztek szerint a speciális molekulák Grönland jegében 533-536 között jelentek meg, és mivel a hamu nyomai a világ szinte minden pontján fellelhetők, a kitörésre valahol az Egyenlítő környékén kerülhetett sor. Ezt erősítik meg az északi félteke fáinak évgyűrűs vizsgálatai is, amelyekből kiderül, hogy az 536 utáni évtizedben csak minimális növekedést tapasztaltak. A kutatók szerint a déli féltekét érdekes módon nem érintette a globális lehűlés.

A bizonyítékok alapján a hatodik századi vulkánkitörés még annál is nagyobb volt, mint amit 1815-ben az indonéziai Tambora hegy esetében tapasztalhattak. A szakértők szerint egy hasonló vulkánkitörés ma is pusztító eredménnyel járna: a minimális napfénymennyiség, és a világszerte hulló hamueső nemcsak a mezőgazdaságot tenné tönkre, hanem s szállító- és kommunikációs eszközöket is megbénítaná. Az egészben az lenne a legrémítőbb, hogy ennek megelőzésére semmit nem tudnának tenni, és a negatív utóhatások mérséklése is szinte lehetetlen lenne.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár