Megoldatlan problémák a szlovák-magyar történész-találkozón

Korábban

Történeti régiót kapott a szlovák nemzeti hős

Hazarabolta az emigránsokat a csehszlovák titkosszolgálat

Atomtámadást tervezett a csehszlovák hadvezetés

Közép-európai vita az érinthetetlen Benes-dekrétumokról

2007. október 11-én a budapesti Szlovák Intézet a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetét középpontba állító rendezvénynek adott helyet. A több szempontból érdekes és tanulságos rendezvény azonban kevés látogatót vonzott. A rendezvények helyet biztosító intézet ez irányú erőfeszítései ellenére a meghívott magyar történészek közül alig néhányan jöttek el.

Az öt előadó közül elsőként a Történeti Intézet igazgatója, Slavomír Michálek beszélt. A legújabb kiadványok mellett szót ejtett a szervezeti felépítésről is: e szerint az intézetnek hat kronológiai beosztású osztálya van, és emellett működik egy tudomány- és technikatörténeti tagozat is.

Elmondása alapján a Történeti Intézet legtöbb projektje a 20. századi szlovák történelem témakörével foglalkozik, az egyik reprezentatív vállalkozás a hat kötetesre tervezett Szlovákia a 20. században című munka. Ennek első, az 1900 és 1914 közötti időszakot tárgyaló, a gazdaság- és társadalomtörténetnek üdvös módon jelentős teret szánó kötete 2004-ben már megjelent, az első világháborúról szóló második rész pedig sajtó alatt van.

Az előadók kiemelték azt is, hogy az Európai Unió pályázatain a magyar és szlovák történészek közösen beadott projektjei nagyobb sikerrel indulhatnak, és hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igen szoros kapcsolata van a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetével. Ugyanakkor arra a kérdésre, hogy milyen a magyar és szlovák történészek közti együttműködés, csak kevés konkrétumot tudtak mondani a szlovák historikusok, igaz, ez mindkét oldal felelősségét fölveti.

Valerian Bystrický történészprofesszor a Benes-dekrétumokat firtató kérdésre azt felelte, hogy bizonyos dolgokról jobb nem beszélni, mert van, amiben soha nem fognak egyetérteni történészeink. Szerinte egy magyar történész soha nem fog örülni Trianonnak, egy szlovák nem fog sajnálkozni az első Csehszlovák Köztársaság létrejöttén.

Demmel József - Terra Recognita Alapítvány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban