Aelia Flavia Flaccilla

A görögök Plakillának vagy Plakidiának is nevezték. A 379-395 között uralkodó Nagy Theodosius császár első felesége, akit még trónra lépése előtt vett feleségül. Augusta címet kapott. Két fia és egy lánya született.

Theodosius, amikor 376-ban feleségül vette Flaccillát, 30 éves volt, a nő pedig 15 körüli. Fiatalsága ellenére Theodosius már kellő katonai tapasztalatra tett szert, és magas rangú tiszt volt. Előbb saját apja parancsnoksága alatt szolgált Britanniában, majd parancsnokolt a Duna menti Moesiában. 375-ben azonban apja, ekkoriban Africa provincia helytartója politikai cselszövés áldozata lett, és Karthágóban lefejezték. Theodosius otthagyta a szolgálatot, és letelepedett a hispániai családi birtokon, valószínűleg Cauca helységben, a mai Salamanca környékén. Talán ott vette feleségül Flaccillát, aki ugyancsak Hispániából származott. 377-ben született Arcadius nevű fiuk, és talán egy évre rá Pulcheria, egy leánygyermek.

A rómaiak veresége a gótoktól Hadrianopolisnál és Valens császár halála azt eredményezte, hogy Theodosius visszatért a szolgálatba. Még ugyanebben az évben szétverte a barbár hordák egy részét a balkáni provinciákban, 379-ben pedig Gratianus egyetértésével császárrá választották. Mint társcsászár a Kelet és a balkáni provinciák egy része fölött uralkodott. Családja átköltözött az akkortájt gyakorlatilag második birodalmi fővárosnak számító Konstantinápolyba.

Theodosius és Flaccilla buzgó katolikus volt, ami nagy változást hozott az állam és az egyház viszonyában, különösen a birodalom keleti tartományaiban, ahol a császárok fél évszázadon át az ariánusokat támogatták. A korabeli és a későbbi történetírók dicsérték Flaccillát mint erősen istenfélő asszonyt, aki megerősítette férjét az ariánus-ellenességben, és aki többféle módon támogatta a katolikusokat. Mint a kortársak állítják, bőkezű volt a szegényekhez, látogatta a betegeket, s kiállt a császár előtt az elítéltekért. 384-ben megszülte második fiát, Honoriust. Theodosius nagy és tüntető tisztelettel bánt a feleségével. Az ő nevét viselő palotát épített Konstantinápolyban, szobrai pedig ott álltak a senatus üléstermében a fővárosban, valamint a városi tanácsban, Antiochiában. Megtisztelte az augusta címmel is, amelyet már régóta nem ítéltek oda császárnéknak.

385-ben vagy a következő év elején meghalt a néhány éves Pulcheria. Ez nagy csapás volt az egész családra nézve. Pompás temetést rendeztek az elhunytnak, a temetési beszédet pedig a nyssai (görögösen Nüssza) püspök, a későbbi Nüsszai Szent Gergely tartotta. A beteg, fájdalomtól megtört Flaccilla egy thraciai helységbe utazott gyógyfürdőbe. Ott hamarosan meghalt. Tömegek búcsúztatták fájdalommal, a császárné erényeit dicsérő beszédet pedig ugyancsak a már említett Gergely mondotta. Halála vagy temetése bizonnyal augusztus 14-re esett, mert a pravoszláv egyházban ezen a napon említik, mint szentet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén