2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Háború utáni borzalmak a náci levéltárból

2007. június 1. 12:00

A náci szökevények sorsa

A menekültek között azonban egykori nácik is voltak. Egy Adam Friedrich nevű férfi például 1949-ben kérvényt írt a Nemzetközi Menekültügyi Szervezetnek, hogy kimehessen a rokonaihoz St. Louisba. Kérvényében elismerte, hogy 3 évig tagja volt a Waffen SS-nek, és a háború után 20 hónapig börtönben ült. A szervezet munkatársa ezt írta a kérvényre: "A kérelmező 1942-ben került az SS-hez. A gyalogságnál szolgált, és részt vett a harcokban." Friedrich kérelmét ekkor elutasították.

Néhány évvel később, amikor Friedrich újra próbálkozott, az amerikaiak elfogadták a kérvényt, mert nem említette SS múltját. Csak évtizedekkel később derült fény az igazságra: 2004-ben Friedrichet megfosztották amerikai állampolgárságától, fellebbezését elutasították, de mielőtt kiutasíthatták volna az országból, meghalt.

Friedrichen kívül még több háborús bűnösnek sikerült átcsúsznia az ellenőrzésen. Dieter Pohl, a müncheni Jelenkori Történeti Intézet munkatársa szerint mintegy 250 ezer német és osztrák állampolgár vett részt tevőlegesen a holokausztban, de csak 5-10%-ot vontak felelősségre - legtöbbjüket a szovjet területeken. Összesen kb. 500 ezer-egymillió ember követett el emberiség elleni bűntettet, de senki sem tudja, kik voltak az elkövetők. "A náci háborús bűnösökről szóló akták 90%-a elpusztult, mire a felelősségre vonás megkezdődött. A háború után az Egyesült Államok ugyanis sokkal jobban aggódott a sztálini Szovjetunió miatt" - állítja a kutató.

1979-ben az amerikai Igazságügyi Minisztérium különleges nyomozói hivatalt (OSI) hozott létre, amelynek az volt a feladata, hogy felkutassa azokat a volt nácikat, akik múltjukat elhallgatva jutottak vízumhoz. A hivatal eddig 104 esetben járt sikerrel, és 175 személytől tagadta meg a belépést az országba. "Még mindig sok második világháborús esetünk van. A kivizsgálás azzal kezdődik, hogy leellenőrizzük az adatokat az arolseni DP iratokban" - mondja Eli Rosenbaum, a hivatal igazgatója. Az ITS akták azonban nem teljesek, és Friedrichhez hasonlóan több SS tagnak is sikerült eltitkolnia bűneit.

Ilyen volt John Demjanjuk ukrajnai őr is, aki később autószerelő lett Clevelandben, azt írta a menekült papírjára, hogy "munkás" volt Sobiborban. (Sobibor - az egyetlen náci koncentrációs tábor, ahol lázadás tört ki - a megszállt Lengyelországban működött 1943-ig.) Demjanjuk menekült státuszt kapott az Egyesült Államokban, ám 1977-ben megfosztották amerikai állampolgárságától, mert kiderült, hogy a treblinkai koncentrációs egyik rettegett őre volt, akit a rabok "Rettegett Ivánként" ismertek.

Az Egyesült Államok kiadta Izraelnek, ahol bíróság elé állították, és 1988-ban halálra ítélték. Demjanjuk az ítélet ellen fellebbezett, ami sikerrel járt, és visszatérhetett az Egyesült Államokba, ahol visszakapta állampolgárságát. Később ugyan megint elvették tőle, mert kiderült, eltitkolta a nácikkal való együttműködését. A férfi jelenleg is a kiutasítása ellen harcol.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár