Kádár bűvös vadászatai

Korábban

Honecker elcsalta a vadászatait

Vadászfegyverek a Nemzeti Múzeumban

Oroszlánok raboskodtak a középkori menazsériában

Kádár János III. Richárdra emlékeztet

A vadászat úri sport volt, nemesek, arisztokraták, királyok és uralkodók kiváltsága. A világháború azonban a magyar vadállományt is megviselte, ezért 1945 után a vadászat újraszervezett kereteket kapott. Létrehozták a vadállomány helyreállításához szükséges úgynevezett kiemelt rendeltetésű területeket, köztük Tildy Zoltán Köztársasági Elnök protokoll-vadászterületeit, valamint olyan rezervátumokat is, amelyek a vadgazdasági hasznosítás mellett kutatási célokat szolgáltak. A kormány vadászatai ez utóbbi helyszíneken zajlottak.



1950-ben a Gazdasági Főtanács kimondta, hogy Gyulaj, Gemenc, Budavidék-Telki és Gödöllő kizárólag állami vadgazdaságok, ezzel meg is születtek azok a központi egységek, melyekre később a kormányvadászatok épültek. A kezdeti partizán jellegű vadászatoknak 1964-ben, az Egyetértés Vadásztársaság megalakítása vetett véget. A társaság megítélése nem volt felhőtlen, a tagok kiváltságos helyzete idővel ellenérzést szült a társadalomban, melyet a korabeli sajtó több ízben meg is fogalmazott.

A Magyar Nemzet 1983. május 19-i száma például szóvá teszi, hogy az egészségtelenül megduzzadt vadállomány mérhetetlen károkat okoz évről évre a mezőgazdaságnak, vagy hogy a Budai-hegység háromnegyed része zárt terület, így a fővárosi tömegek csak a közigazgatási határokon belül járhatják a természetet.

Szemtanúk szerint a vezetők kínosan ügyeltek a vadászat írott és íratlan szabályainak betartására, de kiváltságos helyzetükből adódóan nem egy esetben kivételt is képeztek azok alól. A vadászatok terítékkel és esti vacsorával zárultak, ahol a kártya mellett a tánc is helyet kapott. De nem csak az elvtársak ropták szívesen, egy ízben a perzsa sah is magyar módra mulatott. Az egyetértés vadásztársaság visszásságait maga a társaság is érezte, amit mi sem bizonyít jobban, mint saját vicclapjuk, a Fácán Matyi. Ebben a többi között önmagukat, a mindenáron vadásztatást, vagy az elkényelmesedett vadászatokat figurázták ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait