Miklós, a gyermekbarát szent
2008. december 5. 08:45
A karácsonyon kívül nincs még egy olyan ünnep az évben, amelyet a gyermekek olyan izgalommal várnának, mint december 6-át, Szent Miklós napját, amikor a jó magaviseletűeknek meg a rosszaknak ajándékot hoz a Mikulás - csak éppen a csintalanabbaknak virgáccsal, krampusz közvetítésével.
Korábban
A keleti egyház szentje
Miklós, az egyik legtiszteltebb szent, aki a történelem folyamán védőszentje lett Oroszországnak, Görögországnak és Szicíliának, valamint a vízen utazóknak, halászoknak, révészeknek, kereskedőknek, a házasságnak és az anyaságnak, a i.sz. 3. század végefelé született Lűkia kisázsiai római provincia fővárosában, Patrában. Már fiatalon sokat olvasta a Szentírást, majd teológiát tanult egy kolostorban. Myra (Müra) - ma Demre - püspökévé választották és ebben a tisztségében 325-ben részt vett az egyház életében jelentős első niceai ökumenikus zsinaton, amely elítélte az ariánus eretnekséget.
Életéhez számos csoda és legenda fűződik. A legismertebbek: megajándékozott három leányzót, hogy biztosítva legyen a hozományuk, Nagy Konstantin császárt álmában arra kérte, hogy kegyelmezzen meg ártatlanul elítélt és börtönbe vetett katonáknak, s éhínségtől mentette meg püspöki székhelyét, Myrát. A legenda szerint megszerezte és az éhezők között szétosztotta egy Egyiptomból Konstantinápolyba tartó hajó búzarakományát, a szállítmány mégis hiánytalanul megérkezett rendeltetési helyére. Alighanem innen ered, hogy a tengerészek védőszentjükként tisztelik őt.
Miklós püspök 350 körül hunyt el, de arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy december 6-án költözött volna el ebből a világból. Földi maradványait római szarkofágban temették el a püspöki templomban. A keleti egyház bizonyíthatóan a 6. század óta szentként tiszteli. Emlékére pompás templomot építettek Myrában és Konstantinápolyban. A Myrában épült templomot földrengések, majd arabok és mamelukok támadásai többször súlyosan megrongálták, ennek ellenére megmaradt népszerű zarándokhelynek. A 9. században új templomot építettek a helyén, s két évszázaddal később kibővítették.
1087-ben dél-itáliai normann kalózok elrabolták Szent Miklós földi maradványait és magukkal vitték Bariba, ahol azok napjainkban is az apúliai-római stílusban épült katedrálisban (San Nicola) nyugszanak. Egyes csontok, amelyeket a normannok állítólag Myrában felejtettek, ma az antalyai (Törökország) múzeumban láthatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap