Miklós, a gyermekbarát szent
2008. december 5. 08:45
A karácsonyon kívül nincs még egy olyan ünnep az évben, amelyet a gyermekek olyan izgalommal várnának, mint december 6-át, Szent Miklós napját, amikor a jó magaviseletűeknek meg a rosszaknak ajándékot hoz a Mikulás - csak éppen a csintalanabbaknak virgáccsal, krampusz közvetítésével.
Korábban
A keleti egyház szentje
Miklós, az egyik legtiszteltebb szent, aki a történelem folyamán védőszentje lett Oroszországnak, Görögországnak és Szicíliának, valamint a vízen utazóknak, halászoknak, révészeknek, kereskedőknek, a házasságnak és az anyaságnak, a i.sz. 3. század végefelé született Lűkia kisázsiai római provincia fővárosában, Patrában. Már fiatalon sokat olvasta a Szentírást, majd teológiát tanult egy kolostorban. Myra (Müra) - ma Demre - püspökévé választották és ebben a tisztségében 325-ben részt vett az egyház életében jelentős első niceai ökumenikus zsinaton, amely elítélte az ariánus eretnekséget.
Életéhez számos csoda és legenda fűződik. A legismertebbek: megajándékozott három leányzót, hogy biztosítva legyen a hozományuk, Nagy Konstantin császárt álmában arra kérte, hogy kegyelmezzen meg ártatlanul elítélt és börtönbe vetett katonáknak, s éhínségtől mentette meg püspöki székhelyét, Myrát. A legenda szerint megszerezte és az éhezők között szétosztotta egy Egyiptomból Konstantinápolyba tartó hajó búzarakományát, a szállítmány mégis hiánytalanul megérkezett rendeltetési helyére. Alighanem innen ered, hogy a tengerészek védőszentjükként tisztelik őt.
Miklós püspök 350 körül hunyt el, de arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy december 6-án költözött volna el ebből a világból. Földi maradványait római szarkofágban temették el a püspöki templomban. A keleti egyház bizonyíthatóan a 6. század óta szentként tiszteli. Emlékére pompás templomot építettek Myrában és Konstantinápolyban. A Myrában épült templomot földrengések, majd arabok és mamelukok támadásai többször súlyosan megrongálták, ennek ellenére megmaradt népszerű zarándokhelynek. A 9. században új templomot építettek a helyén, s két évszázaddal később kibővítették.
1087-ben dél-itáliai normann kalózok elrabolták Szent Miklós földi maradványait és magukkal vitték Bariba, ahol azok napjainkban is az apúliai-római stílusban épült katedrálisban (San Nicola) nyugszanak. Egyes csontok, amelyeket a normannok állítólag Myrában felejtettek, ma az antalyai (Törökország) múzeumban láthatók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap