2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ortodox vétó a román-magyar Gozsdu-tervre

2006. október 11. 11:45

Úgy tűnik, nincsen politikai akarat román részről a román-magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozására: a 2005-ös kormányközi megállapodás kálváriája a román parlamentben legalábbis ezt mutatja. Példa nélküli, hogy a törvényhozás elutasítson egy, a kormány által már aláírt nemzetközi szerződést. Azonban minden jel arra mutat, hogy ez meg fog történni: a közalapítványt ugyanis ellenzi a Romániában rendkívül nagy befolyással bíró ortodox egyház, velük pedig egyetlen romániai párt sem mer szembeszállni.

Kulturális alapítvány román fiataloknak

A macedoromán vagy aromán (Makedóniában, Albániában élő népcsoport) származású, ragyogó karriert befutó pesti ügyvéd, Gozsdu Manó (Emanuil Gojdu) végrendelete 1869-es megfogalmazásakor nem láthatta előre, micsoda jogi bonyodalmak származnak majd abból, hogy tekintélyes vagyonából román fiatalok továbbtanulását kívánja segíteni. A Gozsdu Alapítvány a trianoni békéig mintegy 3000 külföldi ösztöndíjat osztott szét. Így vált lehetővé, hogy tehetséges román diákok Berlinben, Münchenben, Heidelbergben vagy Párizsban folytassák tanulmányaikat.

Gozsdu Manó

Az alapítvány vagyona 1885-ben 178 ezer forintra taksálható, ezzel a Fundatiunea lui Gozsdu néven bejegyzett alapítvány akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb alapítványa volt. A végrendelet szerint a vagyont a nagyszebeni ortodox érsekség pénztára kezelte. 1902-ben az alapítvány működtetői Budapesten az Erzsébetvárosban látványos ingatlanberuházásba fogtak, a Dob, a Király valamint a Holló utca között hét épületből és hat udvarból álló épületegyüttest terveztettek Czigler Győzővel, a Széchenyi-fürdő tervezőjével.

1918 után az a helyzet állt elő, hogy az alapítvány vagyona Magyarországon maradt, a kuratórium azonban Romániába került. Mivel a román állam 1919-től jogtalanul elkobozta több magyar egyesület és alapítvány épületét, a magyar fél álláspontja a kezdettől fogva az volt, hogy az alapítvány ügyét rekompenzációs alapon kell rendezni. Vincze Gábor történész szerint a román fél annak ellenére nem volt hajlandó ilyen alapon tárgyalni, hogy jól jártak volna - ugyanis a magyar ellenkövetelések nagyságrendileg az elkobozott alapítványi vagyon értékének felét tették ki.

1937-ben végre sikerült megállapodásra jutni, ezt azonban elsodorta a második világháború, mely súlyos csapást mért az alapítvány vagyoni helyzetére: a harcok alatt a Gozsdu-udvar épületei is károsultak, az 1945-46-os hiperinfláció miatt pedig a bankokban levő készpénz, kötvények elértéktelenedtek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár