Andrej Szaharov, a békeharcos atomkutató
2006. május 25. 12:15
Nyolcvanöt éve, 1921. május 21-én született Moszkvában Andrej Dmitrijevics Szaharov orosz atomfizikus, a szovjet hidrogénbomba atyja, később polgárjogi harcos.
Atomrobbantástól a Nobel-békedíjig
1938-ban kitűnő eredménnyel érettségizett, majd apja nyomdokain haladva a fizikus pályát választotta, és 1942-ben diplomázott a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. A második világháború alatt egy Volga melletti üzemben dolgozott, majd 1945-től a Lebegyev Fizikai Intézet munkatársaként a nukleáris fúziót kutatta a Nobel-díjas Igor Tamm mellett. Mestere révén 1948-ban bekerült a szovjet hidrogénbombát előállító csapatba, s miután 1953 augusztusában sikeresen kipróbálták az új tömegpusztító fegyvert, még abban az évben, 32 évesen beválasztották a Szovjet Tudományos Akadémia tagjai közé. Kutatásai a legtitkosabb minősítést kapták, külföldre nem utazhatott, egyedül az atomenergia békés hasznosítására vonatkozó elképzeléseit publikálhatta 1958-tól az Atomnaja Enyergija című folyóiratban.
A termonukleáris fegyvereken dolgozva - különösen a második szovjet hidrogénbomba 1955. novemberi felrobbantását követően - a fiatal tudósban mind több erkölcsi kérdés vetődött fel. Kezdetben hitt abban, hogy munkája létfontosságú a világ erőegyensúlyának megteremtése érdekében, ám épp kutatásai döbbentették rá, hogy milyen veszély fenyegeti az emberiséget az atom- és hidrogénfegyverek korában. Egyik kezdeményezője lett annak, hogy a földfelszínen, a levegőben és a vizeken szüntessék be a nukleáris kísérleteket. Nyikita Hruscsovot, az SZKP KB első tikárát, miniszterelnököt is levelekkel ostromolta ennek érdekében - mindhiába.
A hatvanas években bontakozott ki Andrej Szaharov polgárjogi tevékenysége. 1966-67-ben hangzottak el első felhívásai a megtorlások áldozatainak védelmében, s 1968-ban írta meg - később Nyugaton közzétett - cikkét "Gondolatok a haladásról, a békés egymás mellett élésről és az intellektuális szabadságról" címmel. Leonyid Brezsnyevhez, az SZKP KB főtitkárához intézett emlékeztető feljegyzésében az állam fő feladatának nevezte az állampolgárok jogainak szavatolását és védelmét, s gyakorlatilag hitet tett a jogállamiság, a nyilvánosság, az állampolgári kezdeményezések szükségessége mellett.
Szaharov 1970-ben Moszkvában megalapította a szovjet emberi jogi bizottságot, vállalta a kiállással járó kegyvesztettséget, a hivatalos körökkel való szembefordulás következményeit. Főként 1972-től nőtt érezhetően a rá és a hozzá közelállókra nehezedő nyomás, megfosztották a "nómenklatúrát" megillető kiváltságoktól is. 1974-ben tartott először éhségsztrájkot, követelve, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat, a meggyőződésük miatt pszichiátriai intézetekbe zárt embereket, és ismerjék el a kivándorláshoz való jogot. Csak olaj volt a tűzre, hogy 1975-ben megkapta a Nobel-Békedíjat, amit az akkori Szovjetunió hidegháborús tettnek minősített, s nem is engedte, hogy a tudós személyesen vegye át kitüntetését.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Halva született fia pecsételte meg Boleyn Anna sorsát
- Tánc helyett eleganciával és kisugárzásával hódította meg a világot Audrey Hepburn
- Élve eltemetve a bluesban: Janis Joplin fájdalmasan szép és rövid élete
- Senki nem tudta megszelídíteni Lola Montezt, a 19. század botrányhősét
- Mindvégig szenvedéllyel élte életét az olasz filmtörténet főszereplője, Gina Lollobrigida
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Olaszországban teljesedett ki színészi pályáján a svéd „jéghegy”, Anita Ekberg
- 102 éves lett a legek királynője, Keleti Ágnes
- Pártoktól függetlenül maradt az elnyomottak szószólója Simone de Beauvoir
- Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja 10:50
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XVI. 07:26
- Náci kémek leleplezésével váltotta ki magát a börtönből New York rettegett maffiavezére tegnap
- Változatos szerepeiben tündökölt eleganciájával az „osztályidegen” színész, Mensáros László tegnap
- Európai közreműködéssel, de magyar részvétel nélkül született meg a karlócai béke tegnap
- Titokzatos kőbe vésett tenyérnyomra bukkantak a Jeruzsálemet körülvevő várárokban tegnap
- Don-kanyar 80: fejezetek egy szemtanú naplójából XV. tegnap
- Elégedetlenségét tartotta sikere titkának Rodolfo 2023.01.25.