Megjelenik a `De revolutionibus orbium coelestinium`
2004. május 21. 03:10
Nikolaus Kopernikusz nem sokkal halála előtt jelenteti meg a „De revolutionibus orbium coelestinium” című könyvét az égitestek körmozgásáról. A Torúnban született lengyel csillagász művében elveti a Claudius Ptolemaios (160 után) óta érvényes geocentrikus világképet, és meg van győződve arról, hogy a Nap a bolygórendszer középpontja. Matematikai, asztronómiai, orvosi és jogi tanulmányait követően Kopernikusz nagybátyja, Lukas Watzelrode, ermlandi püspök orvosa lett és 1512-ig a frauenburgi dóm kanonokjaként tevékenykedett. Egyházkormányzói feladatai mellett talált időt arra is, hogy elmélyítse asztronómiai ismereteit, és 1507-től intenzíven tanulmányozta a bolygók mozgásának kérdését. Kopernikusz felismerte, hogy az addig érvényesnek elismert ptolemaiosi tanok hosszú távon nem tudják pontosan prognosztizálni a bolygók mozgását. Ptolemaios azt tanította, hogy a Föld a bolygórendszer központja, és a Nap, a Hold és a bolygók a Föld körül keringenek. Az a feltételezés, hogy a Föld a világegyetem nyugvó középpontja, az egyházi tanokkal is összeegyeztethető volt. Kopernikusz nem fogadta el ezt az elméletet és a számoszi Arisztarkhosz (i.e. 310-230) korábbi megfigyeléseire támaszkodott. Arisztarkhosz megfigyelések alapján először fejlesztett ki módszereket a bolygók keringési sebességének kiszámítására, és elsőként próbálta meghatározni a bolygók egymástól, és a Naptól való távolságát. Bár Arisztarkhosz a Föld-Nap-Hold távolság viszonylatban túl alacsony értékeket vett, a bolygó sebességének kiszámításakor olyan magas értékeket kapott a Napra, a csillagokra és a bolygókra, hogy a görög asztronómus arra a következtetésre jutott, nem a Nap kering a Föld körül, hanem sokkal inkább a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Arisztarkhosz elmélete alapján, melyet Kopernikusz vizsgálatainál is felhasznál, az álló csillagú égbolt forgását a Föld saját tengelye körüli mozgásából vezeti le. Ebből kiindulva sikerül Ptolemaiosnál jóval könnyebben és pontosabban kiszámolnia a bolygók pályáját, melyet kör alakúnak vél. A kopernikuszi felismerések teljesen szembe helyezkednek a világról s az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel. Ellentmondanak az egyház azon felfogásának is, miszerint az üdvtörténet csakis a Földön játszódhat le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
