Megjelenik a `De revolutionibus orbium coelestinium`
2004. május 21. 03:10
Nikolaus Kopernikusz nem sokkal halála előtt jelenteti meg a „De revolutionibus orbium coelestinium” című könyvét az égitestek körmozgásáról. A Torúnban született lengyel csillagász művében elveti a Claudius Ptolemaios (160 után) óta érvényes geocentrikus világképet, és meg van győződve arról, hogy a Nap a bolygórendszer középpontja. Matematikai, asztronómiai, orvosi és jogi tanulmányait követően Kopernikusz nagybátyja, Lukas Watzelrode, ermlandi püspök orvosa lett és 1512-ig a frauenburgi dóm kanonokjaként tevékenykedett. Egyházkormányzói feladatai mellett talált időt arra is, hogy elmélyítse asztronómiai ismereteit, és 1507-től intenzíven tanulmányozta a bolygók mozgásának kérdését. Kopernikusz felismerte, hogy az addig érvényesnek elismert ptolemaiosi tanok hosszú távon nem tudják pontosan prognosztizálni a bolygók mozgását. Ptolemaios azt tanította, hogy a Föld a bolygórendszer központja, és a Nap, a Hold és a bolygók a Föld körül keringenek. Az a feltételezés, hogy a Föld a világegyetem nyugvó középpontja, az egyházi tanokkal is összeegyeztethető volt. Kopernikusz nem fogadta el ezt az elméletet és a számoszi Arisztarkhosz (i.e. 310-230) korábbi megfigyeléseire támaszkodott. Arisztarkhosz megfigyelések alapján először fejlesztett ki módszereket a bolygók keringési sebességének kiszámítására, és elsőként próbálta meghatározni a bolygók egymástól, és a Naptól való távolságát. Bár Arisztarkhosz a Föld-Nap-Hold távolság viszonylatban túl alacsony értékeket vett, a bolygó sebességének kiszámításakor olyan magas értékeket kapott a Napra, a csillagokra és a bolygókra, hogy a görög asztronómus arra a következtetésre jutott, nem a Nap kering a Föld körül, hanem sokkal inkább a saját tengelye körül forgó Föld a Nap körül. Arisztarkhosz elmélete alapján, melyet Kopernikusz vizsgálatainál is felhasznál, az álló csillagú égbolt forgását a Föld saját tengelye körüli mozgásából vezeti le. Ebből kiindulva sikerül Ptolemaiosnál jóval könnyebben és pontosabban kiszámolnia a bolygók pályáját, melyet kör alakúnak vél. A kopernikuszi felismerések teljesen szembe helyezkednek a világról s az embernek a világmindenségben elfoglalt helyéről addig elfogadott hittételekkel. Ellentmondanak az egyház azon felfogásának is, miszerint az üdvtörténet csakis a Földön játszódhat le.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap