Magyar expedíció az Égett arcok földjén

Új immateriális világörökségi lista

Az UNESCO az emberiség huszonnyolc immateriális (intangible) kincsét nyilvánította a világörökség részévé. 2001 óta ez már a második alkalom, hogy az ENSZ oktatási és tudományos szervezete így próbál részt vállalni a kulturális örökségvédelemben.

2005-ben újból határoznak az immár 47 immateriális világörökség-darabot tartalmazó lista kibővítéséről. A legfrissebben védelmi listára került kulturális közkincsek között a közép-afrikai aka pigmeusok egyedi polifonikus énekkultúrája, a kéthúros mongol lókoponya-hegedű, a morin khur nomád hagyományban gyökerező gyakorlata, a vietnami királyi udvari zene, a nha nhac, Sanaa jemeni főváros poétikus dalkincse, az iraki makám és a vele rokon azerbajdzsáni mugham, a tádzsik és üzbég shashmaqom, a héthúros kínai citera, a guquin megszólaltatásának kevesek által gyakorolt háromezer éves művészete, a kubai Oriente régió afro-haiti örökséget hordozó zenéje, a Tumba Francesa, a belgiumi Binche középkori eredetű és a kolumbiai Barranquilla európai, afrikai és helyi prekolumbiánus hagyományokat hordozó karneválja, az ősi mexikói halottünnep, a tradicionális észt, lett és litván táncok és dalok ünnepe, egy homokba rajzolt kommunikációs rendszer, melynek segítségével a különböző nyelveket beszélő vanuatui közösségek megértik egymást, a bolíviai kallawaya indián orvosok csaknem ezer növény gyógyhatására kiterjedő tudománya, a kambodzsai királyi balett, a japán bunraku és az indonéz wayang bábszínház, a török és kirgiz történetmondó hagyomány.

A teljes lista, leírásokkal az UNESCO honlapján található

1. Napata-Meroe Expedíció 2003
2. Új immateriális világörökségi lista