2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Ügynökügy: nem lehet kettős mérce

2002. augusztus 12. 22:54 Gréczy Zsolt

Kiszely Gábor szerint a társadalomnak és a politikusoknak is itt az alkalom, hogy szembenézzenek a múlttal. A történész úgy látja, az igazságnak ki kell derülnie, függetlenül attól, hogy melyik párt melyik személyisége érintett az ügynökügyben. A Terror Háza szakmai igazgatója beszél az intézmény terveiről is, sőt az idei nyár eseményeiből szívesen drámát írna.

Ön szerint mi az oka annak, hogy tizenkét évvel a rendszerváltozás után bukkan fel elemi erővel az ügynökügy? A Fidesz választási veresége, Medgyessy Péter felbukkanása hozta felszínre a ki nem beszélt történelmet? Azt hiszem, abban mindenki egyetért, hogy pártpolitikai indokokat fedezhetünk fel az események hátterében. Hogy ez pártok közötti vagy pártokon belüli konfliktusokra vezethető-e vissza, azt nem tudom. Mindenesetre sajnálatos, hogy az ügynökök kérdését most, ennyi idővel az első szabad választás után kell a közvélemény előtt kihordani. Üdvözlendő lett volna ezt a témát 1990-ben rendezni. Hozzáteszem, akkor meglehetősen nagy zűrzavar uralkodott a III-as Főcsoportfőnökség aktái körül, nem lehetett tudni, mit semmisítettek meg, hogy a papírokat hol őrzik, nem létezett a Történeti Hivatal sem. Ma a dokumentumok egy része már kutatható, s ez örömteli. Ugyanakkor sajnálom, hogy a titkosszolgálatok és az állambiztonság múltjának kérdésében pártpolitikai szempontok türemkednek elő. A választás kimenetele nyilván közrejátszik abban, hogy a Loch Ness-i szörny előkerült. De a szörnnyel, amely igazán létezik, most végre meg kell birkózni a politikusoknak és a társadalomnak is. Remélem, a feltárásban a sajtó objektivitásra törekvő része is segít. Talán jobban is, mint a politikusok.

Gyanítom, ha a Fidesz-MDF nyer áprilisban, ez az egész nem történik meg. Nem bukkan fel egy napilap első oldalán a D-209-esről kiállított dokumentum. Ha Medgyessy veszít a választásokon, vélhetően már nem is politizálna. Ez arról jut eszembe, kinek állhatott érdekében az szt tiszti múlt felhánytorgatása...

Ha fideszeseket kérdez, akkor sem egyértelmű, hogy náluk kinek használt az a bizonyos címlap. Az viszont biztos, hogy rendszeresen úgy érzékeltetik: az MSZP belső válsága, hatalmi harca vezetett idáig. Minderre persze nincs semmilyen bizonyíték. Ezért azt mondom, hogy a vizsgálat Medgyessy Péter, illetve a korábbi kormánytagok múltjáról most már folyjék le. Nincs más megoldás, végig kell csinálni.

Elképzelhető, hogy az MSZP kínkeservesen megnyeri a választást, s néhány héttel az általa vezetett kormány felállása után megpróbálja megbuktatni saját miniszterelnökét? Ezek nehezen átlátható kérdések. Tudomásom szerint a Magyar Nemzetben közzétett dokumentumok eredetét és hitelét is vizsgálják. Lehet, hogy ennek során az is tisztázódik, ki vitte oda a papírokat, és milyen céllal.

Közöltek egy olyan másolatot is, amely Medgyessyt III/III-as ügynökként igyekszik feltüntetni, jelezve, hogy saját munkatársairól adott jelentést. Erre az érintett rögtön közölte, hogy hamisítvány. Ezt a dokumentumot én is úgy láttam, mint bárki, aki az újságot olvasta. Nyilván felül kell vizsgálni az ott szereplő szignót, érdemes megkeresni az ott leírt személyeket és egy ilyen dokumentum megírásának technikai körülményeit. Persze, mindezt a nyilvánosság előtt. Ez hamar tisztázná az esetleges kétségeket.

Alig néhány nap maradt a Medgyessy-bizottság számára, hogy feltárja a kormányfő szt tiszti tevékenységét. Hogy mi lesz a bizottság jelentésében, még nem tudhatjuk. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a közvéleményt kevéssé érinti meg ez a história, sőt, a miniszterelnök mintha kedvezőbb megítélés alá kerülne, mint korábban. Mi erről a véleménye?

A vizsgálatnak, bármi lesz is az eredménye, mindenképpen volt értelme. Felvetődhet, hogy hasznos-e vagy sem az országnak Medgyessy Péter múltja? Milyen rendszerben végezte a titkosszolgálati tevékenységét? Felmutatható lehet, mi a különbség egy diktatúra és egy alkotmányos demokrácia működési mechanizmusa között?

A társadalom lehetőséget kap - a Mécs Imre vezette bizottság munkája által is -, hogy tovább gondolkodjon a múltján, és lelkileg megerősödjék. A rendszerváltozás óta felállt kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló testület pikáns helyzetbe hozhatja a kommunistázó pártokat, amelyek a "hálózatok kormányának" nevezték az új kabinetet. Eddig ugyanis annyi szivárgott ki, hogy az Orbán-kormány több tagja érintett, sőt - állítólag - a legtöbb közülük kerül ki. Ön szerint mi legyen ebben a helyzetben?

Amire a bizottság felhatalmazást kapott, el kell végeznie, függetlenül attól, hogy a végeredmény kiket érinthet hátrányosan. Ez jogi és erkölcsi kötelessége. Számomra mint kutatónak pedig teljesen lényegtelen, hogy melyik pártból kiről, mi derül ki. Nem lehet ügynökügyben kettős mérce! Tessék mindenkinek szembenézni a múlttal! Ha ez elmarad, minden politikus adósa marad az országnak

Jól látom, hogy mintha az SZDSZ nézete állna közel az önéhez, tudniillik, tegyünk ki minden papírt, derüljön ki mindenkiről, hogy kicsoda, a társadalom pedig begyógyítja az ennek nyomán kifakadó sebeit?

De a feltárás során határozottan el kell választani a tetteseket az áldozatoktól. Németországban a verifikálást elvégezték, majd egy telefonkönyv vastagságú füzetben közzétették - ma öt euróba kerül - azt a listát, amely a Stasi operatív állományú tagjainak, illetve ügynökeinek nevét tartalmazza. Nálunk ezt a publikálást elmulasztották, ez okozza a mostani traumákat is. Nálunk jószerivel még a teljes iratrendezés sem történt meg, ebben is hátrányban vagyunk a németekhez képest. Kutatóként azt mondom, egyetlen mérce van: a teljes objektivitásra törekvés. Ennek kell érvényesülnie, függetlenül attól, melyik párt melyik vezetője érintett. Az illető pedig adjon számot mindarról, amit tett.

  • Boross Péter nagyon nem örült a Medgyessy-ügy kirobbanásának, s azt mondja, egy ország nem adhatja ki az ügynökeit, mert családok mennek tönkre, többen pedig életveszélybe kerülhetnek. Gálszécsy András azt mondta, több olyan szt tisztre lenne szükség, mint amilyen felkészültségű Medgyessy volt. Mindketten a jobboldalon politizálnak. Ha Boross Pétert említi, ő ezt valóban többször is elmondta, de nem értek vele egyet. A teóriája egyszerűen nem igaz. Ha ugyanis valaki Németországban Stasi-ügynök volt, el sem bújhat, mert a neve benne van abban a könyvben, a szomszédja is megtudhatja. Viszont a németek végeztek egy felmérést arról, hogy a családi és baráti kötelékeket mennyiben tette próbára az ügynökmúlt nyilvánossága. Kiderült, ez az arány mindössze egy százalék. És a német társadalom megerősödve élte meg a traumát. Ha ők ezt így túlélték, nem értem, mi ezt miért ne tudnánk vállalni. Nem vagyunk kevésbé fejlettek tudatilag, mint a németek. Hogy Gálszécsy András vagy Boross Péter miért így beszél, nyilván megvan rá az okuk. Az ő véleményük is egy-egy vélemény, jól tették, hogy elmondták.
  • Nem tart attól, hogy ha az Orbán-kormány néhány tagjának titkosszolgálati érintettségére fény derül, megint nehezen kezelhető folyamatok elé nézünk? A Fidesz és az MDF talán megsértett államtitokról és utólag manipulált iratokról beszélne, híveik egy része összeomlana, mások még dühösebben kommunistáznák a kormánypártokat. Ám ha ez igaz, hihető-e, hogy Orbán Viktor nem ismerte saját, választott munkatársainak teljes múltját? Ha egyértelművé válik az előző kabinet tagjainak titkosszolgálati közreműködése, akkor Orbán Viktornak és Kövér Lászlónak is meg kell jelennie a bizottság előtt, hogy elmondják: tudtak-e munkatársaik múltjáról. Ez a szituáció felkavarná a közvéleményt. Én mégis abban bízom, hogy a folytonos zárt üléses megoldások előbb-utóbb véget érnek, és az ország választ kap a kérdéseire.
  • Lehet, hogy a két nagy párt abban válik érdekeltté, hogy spongyát dobjanak a történtekre, túl sok lesz a politikai áldozat mindkét oldalon? Ha így lenne, lábra kaphat a szélsőség, amely mindkét felet lekommunistázhatja, s önmagát egyedüli tiszta erőként tüntethetné fel. Úgy vélem, nem lehet egyezkedni, hogy ha ti azt békén hagyjátok, akkor mi is békén hagyjuk a másikat. Az országot felelős vezetők irányítják, akik demokratikus választásokon nyerték el mandátumukat, és váltak kormánypárttá vagy ellenzékké. A politikusok feladata most tehát nem az egyezkedés, hanem a nyílt beszéd. A színvallás. A társadalom öntudatosodásának ez fontos és elengedhetetlen része. Ha ez így lesz, kizárt a szélsőjobb megerősödése, hogy betegye a lábát a közéletbe. Érett a társadalom ahhoz, hogy a "tisztáknak" bedőljön.
  • Gondolkodott azon, hogy a két bizottság munkájáról könyvet lehetne írni? Tudom, hogy ez nagyszerű téma, de én most máson dolgozom. A kötet munkacíme: Szellem a célkeresztben - Írók és a politikai rendőrség 1956-1990. Darázsfészek, tudom, de ezt a területet is fel kell tárni.
  • Hogy melyik író volt beszervezve, esetleg jelentett is? A dolog ennél bonyolultabb. Volt példa erre is, de akadt olyan, aki nem mondott valamit, de mégis beírták a jelentésbe, a szájukba adtak véleményeket.
  • Ez hogy ellenőrizhető? Például úgy, hogy megkeresem a paralell jelentéseket, amely arról szól, hogy mondjuk Németh László meg van sértődve, és nem nyilatkozik. Érdekes munka, főleg azért, mert a közelmúltat is érinti. A múlttal szembenézés nyarát pedig drámaíróként szeretném megírni.
  • Ön a Terror Háza szakmai igazgatója. Milyennek látja a jövőjüket, tekintettel arra, hogy azok, akik most kormányon vannak, bírálták az állandó kiállítás tematikáját, és sokan fideszes fellegvárnak tekintik az intézményt? A Terror Háza működik, hogy anyagilag milyen kondíciókkal, azt ma még nem tudhatjuk. Ősszel ez is kiderül. Most nyitottunk tárlatot az első határnyitásról, tervezünk egy másikat a kommunista politikai rendőrségről, s lesz egy kiállítás, amely az 1989-es temesvári eseményeknek és a romániai forradalomnak állít emléket. Szervezünk szimpoziont német szakértők részvételével, amely éppen az ügynökmúlt feldolgozásával foglalkozik. A Terror Háza kiállítása pedig állandóan változik. Jönnek hozzánk áldozatok és az ellenoldal is, visszaemlékezéseik bekerülnek a tárlat anyagába.
  • E tervek szerint változatlanul a kommunizmus bűnei kerülnek napirendre, amely egyfelől érthető és fontos kezdeményezés. De nem nyílik-e újabb támadási felület önökön, hogy a szélsőjobb terrorja változatlanul feldolgozatlan marad? Szeretnénk bemutatni az 1919-20-as vörös- és fehérterror hátterét. Szamuely szállítható akasztófáitól Horthy és különítményesei tevékenységéig. Ez a korszak ugyan kiesik az időszakból, amelyre a ház szakosodott, de terrorról lévén szó kötelességünk foglalkozni vele. Alapos feltárást tervezünk a nyilas korszakról is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár