150 év után kiderül, hogy mit rejtenek a kőszegi altemplom sírkamrái
2023. május 13. 09:50 Múlt-kor
A Várfoglalók tavaszi szériájának utolsó, vasárnapi epizódjában most sem lesz hiány gyönyörű látványokból, izgalmas történetekből és mókás fordulatokból. Vadon Jani és jól felkészült stábja ezúttal a Dunántúl egyik kis ékszerdobozába, Kőszegre látogat el. Már az antré is megér egy misét, ugyanis a népszerű műsorvezető ezúttal repülőgépen érkezik.
Korábban
A város központjában elhelyezkedő épületegyüttes megismerésének történelmi keretét az 1532-es török ostrom szolgáltatja, amely során a Bécset elfoglalni szándékozó, hatalmas, mintegy 60 000-es sereggel rendelkező oszmán csapatokat a vár maroknyi védője feltartóztatta.
A Jurisics Miklós vezette ostromlott erők eredetileg negyvenen tartózkodtak a falakon belül, hozzájuk csatlakoztak a városi őrség tagjai és a környék parasztjainak seregei. Összességében tehát mintegy 700-an néztek farkasszemet a nagyjából százszoros túlerővel!
Fotó: Szabó Gábor
A Szulejmán szultán által vezetett sereg a közel egy hónapig tartó ostrom során sem volt képes elfoglalni a várat, a török félnek annyi kompromisszumot mégis sikerült kicsikarnia, hogy elvonulásuk előtt a vár nyolc bástyájára kitűzhette félholdas lobogóit.
Kőszeg bátor védőinek megalkuvást nem tűrő kitartása és bátorsága azért is volt fontos a történelmi események alakulásában, mert tettükkel sikeresen akadályozták meg a török csapatok Bécs ellen vonulását, amelynek egyik előfeltétele lett volna a kicsiny erősség bevétele. Jurisics Miklóst, a védők kapitányát Habsburg Ferdinánd király jutalmul bárói rangra emelte, és neki adományozta Kőszeg városát.
Mint ahogy azt már korábban is megszokhattuk, a Várfoglalók most is számos fontos és eddig kevésbé ismert kérdésre keresi a választ: ki volt Forintos Mátyás, és miért játszott jelentős szerepet a vár védelmében? Miért vádolták meg évekkel később a vár egykori hős védőjét boszorkánysággal? Mi köze a Trabantnak egy kora újkori várostromhoz? Miért szólalnak meg a harangok minden nap 11.00 órakor is Kőszegen?
A Várfoglalók utolsó tavaszi epizódjának legizgalmasabb momentuma a Jurisics téren álló Szent Imre-templom ásatási munkálataiba való bepillantás. A régészek az altemplom feltárása során egy magas termetű, idős férfi maradványait találták meg, a leleteket pedig a kutatók a legkorszerűbb számítástechnikai eszközök igénybevételével vizsgálták meg.
Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaikban létező, részben helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.
Fotó: Szabó Gábor
A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.
Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.
A történelmi ihletésű sorozat vasárnap délután 16.30-tól látható a Spektrum képernyőjén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap