12 ezer embert tartottak fogva a szovjetek a 600 férőhelyes Csillagbörtönben
2016. október 6. 13:20 MTI
Háromezer katona és civil halt meg a szovjet Vörös Hadsereg által a szegedi Csillagbörtönben 1944 októberétől 1945 nyaráig működtetett hadifogolytáborban - közölte Farkas Csaba főlevéltáros csütörtökön a Tisza-parti városban rendezett konferencián.
Korábban
A kutató elmondta, az akkoriban hatszáz férőhelyesre kialakított börtönben több mint 12 ezer embert tartottak fogva. A magánzárkákba akár tizenöt-húsz embert is bezsúfoltak. A szovjet hadsereg a város 1944. októberi elfoglalásakor csupán száz-százhúsz hadifoglyot ejtett, a következő hetekben azonban egyre többen érkeztek Szegedre. A városi börtön mellett Nagyfán és Ásotthalmon is alakítottak ki kisebb táborokat. Kezdetben a városba menekült hozzátartozók még juttathattak be csomagokat a Csillagbörtönbe, később azonban hermetikusan elzárták a hadifogolytábort - idézte fel a szakember.
Farkas Csaba hozzátette, a szegényes élelmezés és az alapvető higiénés feltételek hiánya miatt 1945 februárjában kitört a tífuszjárvány. Egy túlélő elbeszélése szerint a hadifoglyok jelentős része nagy kínok között, orvos, felcser és gyógyszer nélkül, nyomorultul pusztult el. A halottakat előbb a börtön udvarán, majd a város temetőjében, jelöletlen tömegsírokban helyezték el. A járvány - mivel a fertőzöttek egy részét a szegedi szükségkórházakban helyezték el - a városra is átterjedt - mondta a főlevéltáros. Kitért arra, hogy a börtön még 1945 nyarán is hadifogolykórházként működött, a levéltári adatok szerint csak augusztusban zárták be.
A szakember szólt arról is, hogy nyár elején a Csongrád Megyei Kormányhivatal és a Szegedi Fegyház és Börtön felhívást tett közzé arról, hogy túlélők vagy hozzátartózok visszaemlékezéseit várják. Ezek szerint ritkán sikerült levelet kijuttatni az egykori táborból, és akadt olyan, aki - miközben munkára vezényelték a szegedi repülőtérre - meg tudott szökni. A tanácskozás végén a börtön homlokzatán felavatták a hadifogolytáborban elhunytak és fogva tartottak emléktábláját.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05