2019. tél: Fagyos téli ütközetek

10 tény a csók kultúrtörténetéről

2019. december 11. 08:24 Múlt-kor

Csókolózó katonák a vonaton

1. A kutatók megosztottak a csók eredetét illetően. Az egyik tábor szerint a csókolózás szokása valószínűleg több millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor az emlősök a megrágott ételt a szájukon át adták át utódaiknak, az antropológusok másik csoportja szerint azonban egy ösztönös cselekedetről van szó.

2. A legkorábbi, csókolózáshoz hasonló tevékenységről, az orrok egymáshoz dörzsöléséről tudósító szövegek a Kr. e. 1500 környékén, Indiában keletkezett védikus irodalomból származnak. A Kr. e. 8-9. századra datálható hindu eposzban, a Mahábháratában már az ajkak összeérintéséről is találunk szövegrészletet, a Kámaszútra pedig már egy egész fejezetet szentelt a csókfajták leírásának.

3. A csók nem csak Indiában volt ismert. Hérodotosz, a Kr. e. 5. században élt görög történetíró megemlékezett róla, hogy a perzsa férfiak ajakcsókkal üdvözölték az azonos társadalmi rétegbe tartozó, arcra adott csókkal pedig a náluk alacsonyabb rangú társaikat.

4. A csókolózás elterjedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az Indiát Kr. e. 326-ban elfoglaló Nagy Sándor hadseregének tagjai vezérük Kr. e. 323-ben bekövetkezett halála után szétszéledtek a világban, így rajtuk keresztül számos kultúra megismerhette a szokást.

5. A csókolózást Európában a rómaiak terjesztették el. A birodalom lakói háromfajta csóktípust is ismertek: az arcra adott osculum a baráti közeledést jelezte, a basium esetében már az ajkakat érintették össze a felek, a savium pedig a csók legszenvedélyesebb formája volt. Az esküvői csók szokása is a római időkre vezethető vissza. A hagyomány szerint a párok házassági szándék bejelentésekor váltottak egy szenvedélyes csókot egymással.

6. A középkori Európában az emberek társadalmi hierarchiában elfoglalt helyük szerint adtak csókot egymásnak. Az azonos rétegből kikerülők - függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők voltak - a szájukat érintették össze. Minél távolabb csókoltak meg azonban valakit a szájától, annál nagyobb volt a két ember közötti társadalmi különbség. Mivel a középkorban a társadalom többsége írástudatlan volt, aláírás helyett sokan egy X betűvel, valamint egy arra nyomott csókkal hitelesítették a dokumentumokat.

7. A 17. század második felétől a csókot más gesztusok kezdték felváltani, mint például a meghajlás, a pukedlizés és a kalap megemelése. Angliában a csók kiszorulásához az 1665-os londoni pestisjárvány kiváltotta félelem is nagyban hozzájárult.

8. A filmtörténetben elsőként May Irwin és John Rice csókolta meg egymást az 1896-os A csók című némafilmben. A jelenet hatalmas botrányt okozott.

9. Számos csendes-óceáni szigeteken élő törzs mellett többek között a bolíviai sirionó indiánok és a szomáliak is csak az európaiak megjelenésével ismerték meg a csókot. 1897-ben Paul d'Enjoy antropológus feljegyezte, hogy az ajakra adott csók számos ázsiai kultúrában az undor jelének, sőt, a "kannibalizmus egyik formájának" számít.

10. Ázsia egyes területein még a 20. században is megbotránkozást keltett egy nyilvános csók. 1924-ben Auguste Rodin A csók című szobrának bronz reprodukcióját csak egy kis szobában, bambusszal eltakarva állították ki Tokióban.

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!