Tudományos kísérletekre használják fel a Halál Angyala maradványait
2016. március 24. 08:35 Múlt-kor
A sors furcsa fintoraként az ezrek megkínzásáért és meggyilkolásáért felelős náci orvos, a „halál angyalaként” is ismert Josef Mengele maradványait – mintegy 70 évvel a doktor borzalmas tetteim után – tudományos kísérletekre fogják felhasználni.
Korábban
Amikor a hóhért akasztják
A náci háborús bűnös exhumálását és maradványainak igazságügyi orvosszakértői vizsgálatát 1985-ben lefolytató brazil orvos nyerte el a jogot, hogy orvosi kísérletekre használja fel Mengele csontjait. Dr. Daniel Romero Muniz egy brazíliai TV-műsorhoz készülő helyszíni riport kedvéért nyitotta fel a náci orvos maradványait tartalmazó műanyag zsákot, és 30 év alatt először kivette Mengele koponyáját (ezt a még nagyobb védelem érdekében egy másik műanyag zacskóban is elhelyezték), valamint egyéb maradványait. A Sao Pauló-i Egyetem orvosprofesszora azt tervezi, hogy orvostanhallgatóknak számára fogja rendelkezésre bocsátani a csontvázat. Mint Muniz elmondta, a maradványok különösen a kórbonctani tanulmányokat folytató diákok számára bizonyulhatnak majd hasznosnak.
Bár a brazil rendőrség többször is felajánlotta Mengele családjának, hogy átvehetik a náci hóhér maradványait, senki sem jelentkezett a Wolfgang Gerhard álnéven bujkáló férfi csontjaiért. Mengele az 1970-es években náciszimpatizáns német barátja, Wolfgang Gerhard nevét vette fel, aki 1971-ben betegsége miatt Brazíliából visszautazott Németországba. A Halál Angyala 1979. február 7-én, úszás közben – feltehetően infarktus következtében – vesztette életét egy Bertioga nevű kisvárosban. A holttestre egy Expedito Dias Romao nevű nyugdíjazott rendőr talált rá, de fogalma sem volt róla, hogy valójában kiről van szó.
Mengele hat éven át Wolfgang Gerhard neve alatt feküdt a sírban, mígnem a német hatóságok elfogtak egy levelet, amelyben a házaspár, amellyel Mengele Brazíliában együtt élt, közölte a hóhér családjával annak halálhírét. A német hatóságok értesítették a brazil kormányt, amely aztán elrendelte Mengele maradványainak exhumálását. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat során megállapították, hogy valóban a náci orvos csontjai fekszenek a sírban. A maradványokat nem helyezték vissza a föld alá, hanem egy kék műanyagzsákba tették, majd 30 éven át a Sao Pauló-i rendőrség törvényszéki orvosi intézetében tartották azokat. Eduardo de Menezes Gomes, az intézet munkatársa a Globo TV-nek kifejtette, hogy senki sem érdeklődött a maradványok iránt.
A Mengele maradványait a televízió kamerái előtt bemutató Muniz a „valaha volt egyik legfontosabb brazíliai igazságügyi orvosszakértői vizsgálatnak nevezte” a náci hóhér exhumálását, miközben a bal arccsonton található egyik kis lyukra mutatott. „Ez a lyuk mutatta meg, hogy Mengele arcüreggyulladástól szenvedett, amelynek következtében az évek során egy fertőzés alakult ki, és egy kis lyuk kialakulását eredményezte a csontokon. Ez segített azonosítani.” Az orvos szerint Mengele csípőcsontja erősítette meg, hogy valóban a Halál Angyaláról van szó, mivel az Auschwitzban elszenvedett motorbalesetet nyomai látszottak a csonton.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap