Nők vezették az őskor kreatív forradalmát
2007. február 26. 12:30
A nőtörténelem és a genderkutatás a közösségek túlélésének legaktívabb és legtevékenyebb formálóiként rajzolta újra az őskori nők történeti képét.
Korábban
Láthatatlan női teljesítmények
"A láthatatlan nem: A nők valódi szerepe a történelemben" (The Invisible Sex: Uncovering the True Roles of Women in Prehistory) című könyv szerint a nők mindig is nagy játékosok voltak, nem csupán szülőgépek, akik vigyáztak a gyerekekre, gyökerekből ételt kotyvasztottak, növényeket gyűjtöttek és a férfiaktól várták, hogy hazahozzák a szalonnát. |
A Natural History és a Smithsonian korábbi szerkesztőiként is ismert szerzők az őstörténeti kutatási eredmények női szempontú újraértékelésén túl az antropológiai és régészeti szaktudományos eljárások klasszikusan férfi szempontjait is támadják. Amikor ugyanis a kizárólag férfi kutatók csak a kövekre és a csontokra koncentráltak, "elhitették, hogy a világ a pleisztocén korig és még korábbra visszamenőleg is a férfiak világa volt." Ennek következményeként a "női szerepek teljesen háttérbe szorultak." A szerzők szerint tehát "az előítélet bizonyos értelemben önigazolás volt, de sokkal inkább ösztönös, semmint előre megfontolt és rosszindulatú".
Az elmúlt évek új régészete nemcsak a leletek pontosabb meghatározását tette lehetővé, hanem azt is, hogy "egyre több nő dolgozik a régészként és paleontológusként" - állítják. A nők történeti szerepét vizsgálva felhasználták az eddig előkerült fosszíliákat, tárgyi és organikus leleteket, tanulmányozták vadászó és gyűjtögető népek viselkedését, például a dél-afrikai Kalahári-sivatagban ma is élő San és Kung népeket, valamint az ausztráliai őslakosokat.
Az elemzés tele van humorral, szellemességgel, vidámsággal és szójátékokkal, ugyanakkor a szerzők valóban keményen bírálják a klasszikus tudományok által berögzített sztereotípiákat is. Az egyik közkedvelt előítélet szerint például a kőkori társadalmat és gazdaságot erős vadászok uralták, akik mammutokat és más nagytestű állatokat ejtettek el. Szerintük azonban egyáltalán nincs bizonyíték arra, hogy a felső-paleolitikum embercsoportjai elegendő - legalább 40 - vadásszal rendelkeztek egy mammut elejtéséhez, még kevésbé ahhoz, hogy egy egész csordát elpusztítsanak. Csak a legvakmerőbbek próbálnának megölni egy négy méter magas állatot, amely közismerten rossz természetű, ha megzavarják. Ráadásul a legtöbb elejtett állat nyúl, róka volt vagyis leginkább a kisemlősök közé tartozik. Emiatt pedig "az erős vadászok képe lassan elhalványul az őskorral foglalkozó könyvekben". Sokkal valószínűbb tehát, hogy 27 ezer évvel ezelőtt a férfiak és nők, gyerekek és öregek szervezett formában egyszerre járultak hozzá a közösségek megélhetéséhez. Rengeteg bizonyíték van arra, hogy nők által készített hurkokkal csalták csapdába a vasárnapi ebédrevalót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.