2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Habsburgok visszatértek Budapestre

2006. november 24. 10:15

A múlt hét közepén utánfutós teherautó érkezett az egyik fővárosi öntészet telephelyére, majd több hatalmas szobrot és domborműveket emeltek le róla. A szobrok közül három talán még ismerős is az idősebbeknek. Azok a Habsburg-alakok érkeztek Budapestre több évtizedes száműzetésükből, amelyeket az ötvenes években távolítottak el a Hősök teréről, ugyanis nem illettek bele a Rákosi-korszak történeti emlékezetébe - tudhatjuk meg a Múlt-kor 1. évfolyamának 7. adásából.

1894-ben még egy díszes ivókút, az Ybl Miklós által tervezett `Gloriette` állt az Andrássy út végén. 1895-ben azonban több évig tartó vita után megszületett a döntés, hogy a helyén a millenium alkalmából ezredéves emlékművet, nemzeti panteont kell létrehozni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. Az emlékmű külalakjáról még folytak viták, arról azonban már nem, hogy Gábriel arkangyal és a honfoglaló vezérek mellett, mely urakodók kapjanak szobrot az építményen.



A galériába tehát 9 magyar király és 5 Habsburg uralkodó bronzalakja került. A szobrokat többek között Zala György, Telcs Ede és Markó Ede készítette. A Habsburgok közül pedig szobrot kapott I. Ferdinánd mellett III. Károly is. Az emlékmű 1929-ben nyerte el végleges formáját.

Magát az emlékművet a Tanácsköztársaság is felhasználta saját céljaira. 1919 május elsején vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal oszlopát obeliszkké alakították és elé Marx hét méteres gipszalakját állították. A Tanácsköztársaság bukása és különösen Trianon után azonban a milleniumi emlékmű egészen új értelmezést nyert. A Habsburg szobrok nem egy eseménynek szemtanúi lehettek. Láthatták, amikor 1929-ben felavatták az ismeretlen katona sírját, vagy akkori nevén a hősök országos emlékkövét. Még 1932-ben is ott voltak, amikor a teret - éppen a síremlék miatt - elnevezték Hősök terének. Hat évvel később pedig a 34. Eucharisztikus világkongresszusnak is díszletéül szolgáltak. A második világháború azonban nem kegyelmezett a Habsburg-szobroknak sem. A milleniumi emlékmű bombatalálatot kapott. II. Lipót szobra teljesen, Mária Terézia alakja pedig részben megsemmisült.

Az akkori vezetésben azonban már nem volt meg a szándék, hogy helyreállítsa az emlékművet. Sőt, a kommunista párt központi orgánuma nyílt támadást indított ellene. A Rákosi-korszakban legszívesebben lerombolták volna az építményt, végül csak átalakították.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár