Walesben állhatott eredetileg Stonehenge

A régészek a Waun Mawn nevű helyszínen, a Pembrokeshire megyei Preseli-dombságban találták meg az új kőkör jól látható nyomait. Úgy gondolják, az itt állt köveket eltávolíthatták, és 240 kilométerre keletre, a Wiltshire megyei Salisbury-síkon állíthatták fel őket újra – e kőkört nevezzük ma Stonehenge-nek. A felfedezést éppen egy, a Stonehenge eredetét vizsgáló dokumentumfilm forgatása során tették.

A walesi kőkör, amely Nagy-Britanniában a harmadik legnagyobb lehetett, 110 méter átmérőjű, azaz megfelel Stonehenge méretének. További közös pont, hogy a nyári napforduló napfelkeltéjének megfelelően vannak elrendezve.

A Stonehenge-et alkotó legnagyobb sziklák közül több egyazon fajtából való, mint a walesi helyszínen ma megtalálható kövek. Stonehenge nagy, úgynevezett „kék köveinek” egyike ráadásul olyan egyedi, különös keresztmetszettel bír, amely megfelel a Waun Mawnnál talált egyik üres, egykori „kőlyuknak”. E megalitot több, mint valószínű, hogy először itt, a Preseli-dombságban állították fel, és később szállították át a mai Stonehenge-hez.

Arról eddig is tudtak a kutatók, hogy azokat a kisebb „kék köveket”, amelyekből Stonehenge legkorábbi alakzatait felállították, Pembrokeshire-ből szállíthatták át, az új felfedezés azonban azt sugallja, a Preseli-dombság egykori lakói vándorlásuk során vitték magukkal hatalmas műemlékeiket is, talán őseik iránti tiszteletből.

A régészek szerint ez magyarázatot adhat arra, hogy a Stonehenge-nél lévő „kék kövek” miért olyan messziről érkeztek, miközben a legtöbb hasonló kőkörhöz a közelben fejtett megalitokat használtak fel.

A Stonehenge eredetét vizsgáló kutatócsoport korábban két kőfejtőhelyet is feltárt a Preseli-dombságban Mike Parker Pearson, a University College London professzorának vezetésével. Akkor arra jutottak, a „kék köveket” még Stonehenge Kr. e. 3000 körül történt építését jóval megelőzően fejthették ki. Ezért került sor a Waun Mawn-i helyszín újbóli vizsgálatára.

Waun Mawnnál ma mindössze négy hatalmas kőtömb található meg, egy 2018-as ásatás azonban már jelezte, hogy jóval több, akár 30-50 kőből álló alakzat is állhatott itt egykor. A helyszínen talált faszén és üledék elemzése szerint a ma már üres „kőlyukakat” Kr. e. 3400 körül áshatták ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2020

• Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
• Hét halálos divattrend
• Galgamácsa királyi vadászkastélya
• Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
• Aki elhozta Párizst Budapestre
• A Mona Lisa titokzatos elrablása 
• Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
• A darázsderék tündöklése és bukása
• Rubens fejedelmi falvédői