„Vili. Mi a vektor, Viktor?” – honnan ered a pilóták különös szóhasználata?

Bár manapság a légi közlekedés szereplői közötti kommunikáció megszervezése az egyik legegyszerűbb feladatnak tűnik a laikusok szemében, ez egyészt nem így van, másrészt a 20. század elején, a Wright-fivérek 1903. december 17-i repülése óta pedig különösen nem volt így.

Kezdetben vizuális eszközökkel, színes lapátokkal, jelzőlámpákkal és kézjelekkel kommunikáltak, az első, a légi és földi személyzet között létesített összeköttetés pedig morzekódokkal zajlott. Egy olyan korban, amelyben az üzeneteket távíróval továbbították, a rövid jelek egyike az „R” betű volt, a Vettem/Vétel rövidítése, amellyel a fogadó fél értelemszerűen jelezte, hogy megkapta és felfogta az üzenetet.

De mi volt a helyzet az éjszakai repüléssel? Hogyan kommunikáltak ilyenkor a pilóták a légi irányítókkal? Manapság már akkor utazhatunk, amikor akarunk, ez azonban nem mindig volt így. A repülés hőskorában nem jelentett egyszerű feladatot éjszaka olyan vizuális pontokat találni, amelyek segítették a pilótát, így szükség volt valamilyen változtatásra, ami megkönnyíti a dolgukat. 

Jack Knight volt az első, aki 1921. február 22-én sikeres éjszakai repüléssel szállított légiposta-küldeményeket az Egyesült Államokon keresztül, de megfelelő kommunikáció híján ez lehetetlen lett volna számára. Knight segítségére az út mentén a postai dolgozók, repülőtér-irányítók és helyi gazdák által meggyújtott jelzőtüzek voltak.

Szintén a zökkenőmentes kommunikációt szolgálta az angol nyelvű pilóták esetében a Roger that, magyarul Vétel kifejezés, amelyet bizonyára sokan hallottak, a kifejezés történetét azonban kevesen ismerik. Aki látta az 1980-as, Airplane című filmet, bizonyára emlékszik a következő párbeszédre:

Roger Murdock másodpilóta: Felszállunk, Roger. (Angolul: We have clearance, Clarence.)

Oveur kapitány: Vili. Mi a vektor, Viktor? (Angolul: Roger, Roger. What’s our vector, Victor?)

De miért használta Oveur kapitány a Roger szót (amely magyarul ez esetben vili lett)? Amikor a pilóták már nem morzekódokkal, hanem beszéddel kezdtek kommunikálni a földi személyzettel, a Roger szó lett a Vettem jelentésű R betű (Recieved) helyettese. Ennek alapját az adta, hogy 1927-ben a Roger szó szolgált az „R” betű megjelölésére a Nemzetközi Távíró Egyesület által kifejlesztett fonetikus ABC-ben.

Felmerül persze a kérdés, hogy a pilóták miért a Rogert használták a Recieved helyett? A kifejezés 1943-ban kezdett széles körben elterjedni, mivel a második világháború alatt nem beszélt mindenki angolul, így a szövetséges pilóták között egy mindenki számára érthető „légi nyelvet” kellett kifejleszteni, ami a Recieved szóval nyilvánvalóan nehezebben ment volna.

A fonetikus ABC lényege ugyanis, hogy olyan kódszavakkal reprezentálja az angol ABC egyes betűit, amelyek érthetők, és beazonosíthatók  a nem angol anyanyelvűek számára is. Az amerikai és brit légierő a második világháború alatt a következő fonetikus ABC-t használta: “Able, Baker, Charlie, Dog, Easy, Fox, George, How, Item, Jig, King, Love, Mike, Nan, Oboe, Peter, Queen, Roger, Sugar, Tare, Uncle, Victor, William, X-ray, Yoke, Zebra.”

A Rogert 1957-ben a Romeo váltotta fel, ekkorra azonban már a Roger gyakorlatilag minden, a légi közlekedésben dolgozó személy számára egyet jelentett a Vétel, vagyis Recieved szóval. A mai, repülésben használatos fonetikus ABC a következőképpen néz ki: „Alpha, Bravo, Charlie, Delta, Echo, Foxtrot, Golf, Hotel, India, Juliet, Kilo, Lima, Mike, November, Oscar, Papa, Quebec, Romeo, Sierra, Tango, Uniform, Victor, Whiskey, X-Ray, Yankee, Zulu.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora