Viking kori hajótemetkezést fedeztek fel a norvégiai Øyesletta közelében
2022. április 14. 15:50 Múlt-kor
A Norvég Kulturális Örökségkutató Intézet (NIKU) a helyi autópálya-kezelő vállalat és a norvég örökségvédelmi hivatal megbízásából végzett felmérés során bukkant a sírra. A régészek talajradarral (GPR, ground penetrating radar) vizsgálták át a területet egy új útszakasz építését megelőzően.
Az øyeslettai helyszín felülnézete, a hajó helyével és a sírhalmokkal (NIKU / Jani Causevic)
Korábban
A talajradar a felszín alatti képződmények elhelyezkedését, szerkezetét radarimpulzusokkal vizsgáló, roncsolásmentes geofizikai eszköz. Segítségével térkép alkotható a bizonyos mélységű rétegekről, vagy akár háromdimenziós modell is létrehozható egy nagyobb területről.
Jani Causevic, a NIKU régésze rendkívül izgalmasnak nevezte a felfedezést, egyebek mellett azért is, mert jól mutatja, „hogy a talajradar használata milyen új módokon segíthet feltárni a kulturális örökségünket”.
A környék már korábban is Øyesletta egyik legnagyobb temetkezési helyeként volt ismert, amelyet 1500–2000 évvel ezelőtt kezdtek használni. A mostani kutatás számos sírhalom mellett egy hajótemetkezést is felfedezett.
Az osebergi hajó (Wikipedia / Petter Ulleland / CC BY-SA 4.0)
A hajó 8–9 méter hosszú, és a föld alatt, egy sírhalmon belül helyezték el; ez az első ismert hajótemetkezés Øyeslettában.
A hajótemetkezés szokása a késői északi vaskorban (Kr. u. 5–8. század) alakult ki, és a viking kor végéig (11. század) jellemző maradt Skandináviában és más, az északiak által bejárt területeken. Az egyik leghíresebb hajótemetkezés az osebergi, amelyet 1904–1905 között tárt fel a Gabriel Gustafson és Haakon Shetelig vezette régészcsapat.
A 21 méter hosszú, tölgyfából épült hajóban két nőt temettek el, akik közül a magasabb rangút sokáig a legendás Åsa királynővel azonosították, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. A nő és szolgálója mellett a kor szokásainak megfelelően gazdag sírmellékletet és állatcsontvázakat is találtak a kutatók.
A badelundei kőhajók (Wikipedia / Berig / CC BY-SA 3.0)
Még korábbi temetkezési szokás volt az északi népeknél, hogy a sír köré kövekből egy hajó körvonalát rakták ki. A kőhajóként ismert temetkezések változatos méretűek voltak, 7,5 és 80 méter közötti hosszúsággal, de a dániai Jellingben álló sírhalmok alatt talált kőhajó akár 354 méter hosszú is lehet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap