VIII. Henrik első fia merőben másként alakította volna a történelmet – ha életben marad

A herceg élete

Ami az ifjú Henrik herceget illeti, Katalin minden bizonnyal biztosította volna, hogy megfelelő katolikus neveltetést kapjon, és egészen kiskorától már a későbbi uralkodásra készítették volna fel. Rövid élete során még megkapta a Cornwall hercege címet, és a későbbiekben luxuskörülmények közt élt volna külön háztartásban, ahol a lehető legjobb oktatást kapta volna.

Az ifjú Henriket vélhetően nem övezte volna az a paranoiába hajló szülői féltés, amely későbbi féltestvérét, a leendő VI. Eduárdot kísérte egész életében, így valószínűleg a lovagi nevelést is megkapta volna. Szülei az egészséges gyermek alapján joggal bízhattak volna abban, hogy ha Henriknek baja is esik, később még születnek majd fiaik.

Minden további fiúgyermek enyhített volna VIII. Henrik aggodalmain a dinasztia jövőjét illetően, hasznos „tartalékokat” képeztek volna Borman elmondása szerint. „Egyiküket vélhetően egyházi pályára szánták volna, ahogy magára Henrikre is ez a sors várt, amíg ő volt a tartalék trónörökös.”

Henrik és Katalin lányaikat – például az 1516-ban született Máriát, aki immár nem lett volna a trón várományosa – kiházasították volna külföldre, hogy erősítsék szövetségeiket.

Henrik herceg életben maradása esetén a Tudor-ház jövője biztosítva lett volna VIII. Henrik szemében. Az örökös ilyen korai „biztosításával” azonban lehetséges, hogy saját és dinasztiája történelmi emlékezetét homályosította volna el.

„A két dolog, amely miatt a Tudorok oly híresek és oly sokakat érdekelnek, egyfelől a király, aki hatszor nősült, másfelől pedig lánya, I. Erzsébet, aki ’szűz királynőként’ uralkodott” – mondta el Borman. Henrik uralmának eget rengető változásai, a vallási konfliktusok és gyermekei uralkodása nélkül lehetséges, hogy a Tudorokra kevesebben emlékeznének napjainkban.

Ami pedig magát a királyt illeti, felmerülhet a kérdés, hogy ha korábban születik élő fiú örököse, vajon élete végére ugyanazzá a túlsúlyos, goromba modorú uralkodóvá vált-e volna, akiről a történelemkönyvek megemlékeznek.

„Lehet, hogy ugyanaz az élvhajhász herceg maradt volna, mint amikor trónra lépett” – mondta Borman. „Ha 1536-ban ugyanúgy bekövetkezik a lovagi tornán elszenvedett balesete [amely miatt megsántult], ugyanúgy meghízott volna és fájdalmai lettek volna, de nem kínozta volna az a mély bizonytalanság, amely az élő, törvényes fiúörökös utáni 30 évnyi – sikertelen – próbálkozásból fakadt.”

1. Korai öröm az ifjú párnak
2. Nincs válás – nincs gond
3. A herceg élete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe