Victor Hugo fiaitól tanulta a fényképezést a "legnagyobb székely"
2015. április 17. 12:05 MTI
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halálának 125. évfordulója alkalmából szombaton kétnapos emlékünnepség kezdődik Székelyudvarhelyen. Az utókor által a legnagyobb székelynek nevezett író 1862-1868 között darócruhában, gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz településen fordult meg. Leírta, amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett. Így készült el hat év alatt főműve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely nélkülözhetetlen forrása a történettudománynak.
Korábban
Az utókor által a legnagyobb székelynek nevezett Orbán Balázs 1829. február 3-án született az Udvarhely megyei Lengyelfalván. Bárói család sarja volt, főúri címét azonban sohasem használta, egyszerű, puritán életet élt. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem végezte el, mert szüleivel 1846-ban Konstantinápolyba indult, hogy görög nagyanyja számukra építtetett palotájába költözzenek. Mire Törökországba értek, az idős hölgy meghalt, az örökségből - hosszú pereskedés után - nekik alig jutott. Nehezen boldogultak az idegen világban.
Még húszéves sem volt, amikor utazást tett a Közel-Keleten: bejárta Egyiptomot, Palesztinát, Kis-Ázsiát, Görögországot és Törökországot. Régészeti, történelmi, néprajzi tapasztalatait később, 1861-ben megjelent Utazás Keleten című könyvében foglalta össze. Athénban értesült a magyar szabadságharc kirobbanásáról, majd Konstantinápolyban - saját pénzén - 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel. A Török Birodalomba özönlő emigránsok egyik segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, még egy merényletkísérletet is meghiúsított.
Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, minden idejét a British Múzeum könyvtárában töltötte. Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos anyagokat. Két év múlva átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol szoros barátságot kötött Victor Hugóval, az ő fiaitól tanulta meg a fényképezést, így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, majd 1859 végén - kihasználva a politikai enyhülést - hazatért szülőföldjére. 1861-től hivatalt vállalt, Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd visszavonult, és 1868-tól Pesten élt.
Hazatérése után döbbent rá arra, hogy szülőföldjét, népét az ország lakosainak zöme nem ismeri. Hatalmas munkába kezdett. Darócruhát öltött, és 1862-1868 között gyalog, szekéren, lóháton bejárta a Székelyföldet, több mint ötszáz településen fordult meg. Leírta, amit látott, hallott, tapasztalt, amit régi írásokban fellelhetett. Így készült el hat év alatt főműve, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból, amely hat nagyformátumú kötetben hat év alatt jelent meg. Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen, gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Újabb tízéves munkával írta meg Torda város és környéke című könyvét, amely 1889-ben jelent meg.
1871-ben a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1887-ben választotta levelező tagjává. A következő évben jelent meg A székelyek származásáról és intézményeiről című könyve, melyben a hun-székely rokonság mellett érvelt. Évekig gyűjtött vagyonát a súlyos gondokkal küzdő székelykeresztúri unitárius gimnáziumnak adományozta, úgy állítva be a dolgot, mintha a pénzt találta volna. 1890. április 19-én Budapesten halt meg, utód nélkül. Egykori családi birtokán, Szejkefürdőn található sírját, melyhez hét székely kapun át vezet az út, két kopjafa díszíti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap