10 érdekesség a székelyekről

1. Az Erdély délkeleti részén élő magyar néprajzi csoportot krónikáink először 1116-ban a magyar sereg elővédjeiként említették meg, ami arra utal, hogy a székelyek többsége később csatlakozhatott a magyarsághoz.

2. A székelyeket több olyan néppel is származási kapcsolatba hozták, amely Erdélyben élt a honfoglalás előtt (például hunok, gepidák, avarok, szkíták), vagy amellyel a magyarság a népvándorlás során érintkezett (kazár, besenyő, kun, jász).

3. Az Árpád-korban az ország különböző vidékein, elsősorban a gyepűvonalaknál éltek székelyek, főként a nyugati, a déli és a keleti határoknál. Az Erdélybe költözöttek kivételével a többiek a 14. század végére elvesztették területi-népi különállásukat. Egyes elméletek szerint a határvonalaknál élő székelyek szétszórt csoportjait összegyűjtötték, s a megszaporodott besenyőtámadások miatt költöztették Erdélybe.

4. A különböző eredetelméletek szerint a székely-magyar rovásírás arámi, avar, föníciai, szkíta, esetleg kazár, illetve hettita eredettel bír.

5. A kezdetben főként szilaj vagy félszilaj állattartással foglalkozó székelyek a középkorban „ökörsütéssel” rótták le időszakos adójukat a királynak, azaz a király koronázása, házasságkötése és első fia születése alkalmából telkenként egy-egy megbélyegzett ökröt adtak az uralkodónak.

6. A székelyek kollektív szabadsága ellen fellépő, s az erdélyieket unitárius hitre kényszerítő János Zsigmond hadaival a legenda szerint 1567 pünkösdjén is megküzdöttek a székelyek, akik a győzelem után nyírfaágakkal adták az otthoniak tudtára győzelmüket. A hagyomány szerint e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a csíksomlyói búcsút.

7. Az Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely fejedelme az udvarhelyi születésű Székely Mózes volt, aki 1603-ban Erdélyt felszabadította a Habsburg-uralom alól.

8. Az újjászervezett székely határőrségbe történő erőszakos sorozás ellen tiltakozókat 1764-ben 1350 császári katona fogta körül Mádéfalván, és fegyverrel mészárolták le azokat, akik a 4 órányi ágyúzás után még életben maradtak.

9. 1918. december 1. után az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként létrehozott Székely Hadosztály a hiányos felszerelés ellenére számos katonai küldetést sikeresen teljesített. Miután 1919 áprilisában letették a fegyvert, alakulatai a Tanácsköztársaság hadseregében, illetve az osztrákok ellen harcoltak.

10. Székelyföld jellegzetes süteménye, a középkorban kialakuló kürtőskalács a 18. századra vált az egész magyar nemesség körében népszerűvé. Az édesség neve csak a 20. század közepére lett egységes, ezt megelőzően dorongfánk, botratekercs vagy botfánk néven is emlegették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?