Várossá duzzasztotta Kazincbarcikát a Borsodi Vegyi Kombinát

Az első ötéves tervről szóló, 1949 végén elfogadott törvény a szocialista iparosítás keretében két új iparvidék, a borsodi és a pécs-mohácsi létrehozásáról rendelkezett. Az állampárt jóváhagyta a borsodi kooperációs tervet, amely Sajószentpéter-Kazincbarcika térségében a borsodi szénre, a Sajó vízére, az út és a vasút közelségére alapozva szénosztályozó, kokszolómű, széntüzelésű erőmű és barnaszén alapú vegyiüzem (nitrogénmű), valamint a kiszolgáló művek megépítését irányozta elő. A beruházás egymilliárd forintos ráfordítással 1950 és 1955 között valósult meg Kazincbarcikán, Magyarország legnagyobb ipari létesítménye épült meg. (Érdekesség, hogy ehhez kötődik az egyetlen visszavont Kossuth-díj: Nagy Gábor, a Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952-ben a barnaszén elgázosításának új technológiájáért kapta a díjat, de miután kiderült, hogy a módszert az NSZK-ban már kifejlesztették, visszavették tőle a kitüntetést.) A jól fizető munka és a lakáshoz jutás lehetősége rövid idő alatt ezreket vonzott ide, Kazincbarcika az egyik szocialista város lett, a városi rangot 1954-ben kapta meg.

A létesítmény elnevezése az idők folyamán többször változott: 1949-től a Borsodi Nitrogénművek Nemzeti Vállalat, 1952-től a Sajómenti Vegyiművek nevet viselte, és még ebben az évben a Borsodi Ipari Tröszt irányítása alá rendelték. A Tröszt, a Sajómenti Vegyiművek és a Borsodi Kokszművek összevonásából 1954. július 3-án jött létre a Borsodi Vegyi Kombinát, ahol 1955 nyarán állították elő az első zsák műtrágyát. A gyár hivatalos avatására a legfőbb állami és pártvezetők jelenlétében 1955. december 10-én került sor. Az 1956-os események a próbaüzem szakaszát meghosszabbították, a sorozatos műszaki hibák miatt a BVK csak 1958-tól kezdett folyamatosan termelni.

A Kombinát 1963-tól átállt a földgáz alapú szintézisgáz gyártására, és megszüntette kokszbázisú működését. Ezzel egy időben indult az Olefin I. program, 1963-ban megkezdte a termelést az ország első gyára, ahol hőre lágyuló polivinilkloridot (PVC) gyártottak, megépült a higanykatódos klór- és sósavüzem. 1964-ben kezdődött a nitrogénmű második bővítése, ugyanekkor indult meg a karbamid üzem építése is. 1971-re a legnagyobb hazai vegyipari beruházásként épült fel az évi 150 ezer tonna PVC előállítására képes modern műanyaggyár. A BVK saját erőből számos kisebb üzemet is alapított Miskolcon, Szekszárdon és Tatabányán. 1974-ben egy új PVC-gyár építésével (PVC III.) folytatódott a bővítés, ez az üzem már nem földgázra, hanem kőolajra épült, és a Tiszai Vegyi Kombináttól vásárolt etilént használta. Az 1980-as évek elejétől nagy hangsúlyt fektettek a műanyag-feldolgozásra. 1983-ban üzembe helyezték a keverő üzemet és a PVC-ablakot gyártó üzemrészt, a program utolsó üzemeit, és befejeződött a foszgénüzem szerelése.

Az 1980-as évek végétől a vállalatot is utolérte a borsodi nagyiparra jellemző piacvesztés, a tőkehiány és a recesszió. A cégnél az 1990-es években megszűnt a műtrágyagyártás, a növényvédő szerek gyártása vegyes vállalati formában kikerült a társasági profilból, de volt olyan tevékenység, amelyet eladtak, ilyen volt az ipari gázok gyártása. 1991-ben kezdődött a kemény habok alapanyagául szolgáló MDI (metilén-diizocianát) gyártása, ez a poliuretánok egyik legfontosabb anyaga, amelyet autóülések, autóalkatrészek, műanyag alapú ragasztók, festékek és bevonatok hatóanyagaként lehet felhasználni. Tíz évvel később indult a lágy habokhoz szükséges TDI (toluilén-diizocianát) előállítása, amellyel a társaság megerősítette pozícióját az eminens tagokból álló izocionát kémiai „klubban”. 2011-ben elindították a salétromsavgyártást is.

A Borsodi Vegyi Kombinát 1991. augusztus 1-jétől átalakult, az így létrejött BorsodChem Rt. 1996-ban Magyarországról elsőként regisztráltatta részvényeit a budapesti mellett a londoni értéktőzsdén is. A cég 2000-ben megvásárolta a tiszaújvárosi Tiszai Vegyi Kombinát Rt. részvényeinek 28,5 százalékát, ezt később a MOL-nak értékesítette. A vállalat többségi tulajdonát 2006-ban a Permira kockázati tőkealap szerezte meg, és a következő évben kivezette a tőzsdéről. A Borsodchem Zrt. irányítását 2011-ben a kínai Wanhua Industrial Group szerezte meg, amely a világ leggyorsabban növekvő poliuretán alapanyaggyártó és -értékesítő vállalatcsoportja. A BorsodChem Zrt. ma Magyarország egyik vezető vegyipari társasága és Európa egyik vezető MDI, TDI és PVC alapanyag és speciális vegyipari termékek gyártója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?