Valószínűleg sosem fogjuk biztosan tudni, valóban járt-e Kínában Marco Polo
2020. január 8. 11:03 Múlt-kor
Korábban
Hiányzó elemek
A fő kérdés az, hogy 700 évvel halála után feloldható-e végérvényesen a Marco Polót övező rejtély, azaz létezik-e olyan dokumentum vagy régészeti lelet, amely igazolhatná Kínában tett látogatását. Talán igen. Elég lenne megvizsgálni az útlevelébe nyomott „pecséteket”.
A mongol birodalomban való utazáshoz ugyanis úti okmányként szükség volt egy nyakban hordható, arasznyi hosszúságú bronzlemezre. Ilyen igazolvánnyal Marco Polo is rendelkezett, és nemrégiben ki is állították Olaszországban.
Sajnos azonban eddig senkinek sem sikerült megtalálni az egyezéseket a lemez és a birodalom belső határainál készült nyilvántartások között. Az útlevél tehát így csupán arról tanúskodik, hogy Marco Polo mongol területre lépett (és amint azt szókincse bizonyítja, Perzsiába is eljutott), de azt nem bizonyítja, hogy Kínában is járt volna.
Egy másik módszer „bankkártyája” pénzmozgásainak megfigyelése lehetne. A mongolok működtettek egy, a bankautomaták előképének tekinthető rendszert.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy amikor Marco Polo – vagy bármely utazó – átlépte a nagykán birodalmának határait, át kellett utalnia egy bizonyos összeget egy birodalmi hitelintézetbe.
A hitellevél bemutatásával fel tudta venni a szükséges pénzösszeget az úthálózat mentén megtalálható postaállomásokon. Sajnos azonban ezzel a módszerrel sem deríthető ki a Marco Polóval kapcsolatos igazság, a fent említett dokumentumoknak ugyanis nyoma veszett.
Nem létezik azonban olyan egyértelmű bizonyíték, amely megkérdőjelezné Marco Polo kínai utazásait. A tudósok többsége nem kételkedik, minden új keletű feltételezés ellenére Az egymillióban és a forrásokban fellelhető információk tökéletes összhangban állnak egymással.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.