Valós személyek inspirálták a Trónok harca női szereplőit
2015. április 13. 19:01
Az HBO egyik legsikeresebb sorozata, a Trónok harca ötödik évadának nyitórészét ma hajnalban mutatták be világszerte. A filmsorozat George R.R. Martin könyvének fantáziavilágán alapszik, amely azonban valós, történelmi alakokból is merített ihletet a karaktereit illetően.
Korábban
Cersei Lannister - Anjou Mária
A Trónok harca alaptörténete leginkább a középkori rózsák háborúját idézi fel, amely során Anglia két családja, a York- és a Lancaster-ház harcolt egymással a trónért IV. Edvárd király halálát követően több mint három évtizeden keresztül (1455-1487).
Cersei karaktere VI. Henrik angol király feleségére, Anjou Margit személyére hasonlít, akiről a krónikák feljegyezték, hogy szép, szenvedélyes, büszke és erős akaratú, olykor azonban könyörtelen asszony volt. Mindketten fiatalon, egy politikai szövetség megpecsételése érdekében mentek férjhez: Cersei Robert Baratheonhoz, hogy a Lannister- és a Baratheon-ház egyesüljön, míg a francia Valois-házból származó Anjou Margitnak azért kellett életét összekötnie az angol királlyal, hogy a százéves háború véget érhessen.
Cersei azért lehetett Királyvár első embere, mert Robert inkább a vadászatokban és más nők ágyában élte ki igazán magát, míg Margit azért vehette kézbe a gyeplőt, mert férje mentális problémái miatt gyengének bizonyult az uralkodásban. Mindkettejükről pletykálkodtak a közvetlen környezetükben, és főként a gyermekeik legitimitását kérdőjelezték meg: Cerseit a bátyjával keverték hírbe, s az angol királynéról is elterjedt, hogy fia, Edvárd nem az őrület egyre magasabb fokát mutató férje ágyékából származik.
Fiaik erőszakosságukról voltak híresek - Joffrey szadista volt, Edvárd pedig mások lefejezésében lelte örömét -, s mindketten gyötrelmes halállal távoztak e világból: az előbbit megmérgezték, Margit fia pedig a tewkesbury-i csatában halt meg, őt valószínűleg lefejezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Az urartui falfestmények, amelyek új fényt vetnek az elveszett civilizációra
- Padlásról a múzeumba: öt véletlenül felfedezett műalkotás, amelyek aukciós rekordot döntöttek
- Újjászületett a Szent Bertalan Kórház északi szárnya – Hogarth mesterművei ismét ragyognak
- Karahantepe új csodája: emberi arcot ábrázoló oszlopot tártak fel Törökországban
- René Magritte elveszett remekműve: kilencven év után újra látható a La Magie Noire
- Titokzatos férfiportré került elő Vermeer híres festménye alól
- Egy nyolcmillió eurós titok – Picasso elveszett mesterműve aukció előtt
- Rembrandt titkai: hogyan került egy ugató kutya az Éjjeli őrjáratra?
- Őskori ékszer műhelyre bukkantak
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
