Valóban „Gyilkos Kastélyt” épített Amerika egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa?
2020. január 27. 17:20 Múlt-kor
Henry Howard Holmes az Egyesült Államok történetének egyik legelső sorozatgyilkosaként ismert, története már a folklór részévé vált: széles körben tudni vélik, hogy az 1893-as chicagói Világkiállítás idején Holmes szállodának álcázott „Gyilkos Kastélyába” csalogatott több tucat gyanútlan áldozatot, akiket csapóajtók mögé rejtett csapdák, többek között egy gázkamra várt, és akiknek holttesteit az alagsorban berendezett krematóriumban semmisítette meg. Holmes sokak szerint akár 200 emberrel is végezhetett pályafutása során. Mennyi igazságtartalma lehet a szinte hihetetlen beszámolóknak?
Korábban
Egy évszázadnyi ferdítés
„Összesen körülbelül kilenc ember van, akikről némi bizonyossággal kijelenthetjük, hogy megölte őket” – mondta el Adam Selzer, a 2017-ben megjelent H.H. Holmes: A Fehér Város ördögének igaz története című könyv szerzője. „Egy ponton 27 gyilkosság elkövetését ismerte be, de e személyek közül többen még éltek akkor.”
Az akár 200 áldozatról szóló eltúlzott adatok Selzer szerint egy 1940-ben kiadott ponyvaregénnyel, a Herbert Asbury által jegyzett A préri ékköve: A chicagói alvilág informális históriája című kötettel kaptak szárnyra.
„Van benne egy mellékes mondat, amely arról szól, egyesek szerint akár 200 ember is lehetett” – mondta Selzer.
„Valójában senki sem mondott ilyet, de ezt követően mindenki, aki újra elmesélte a történetet, bedobta ugyanezt a sort, az emberek pedig egy idő után elkezdték úgy kezelni, mint egy valós becslést, vagy lehetséges igazságot.”
Arra sincs továbbá bizonyíték, hogy Holmes idegeneket ejtett volna foglyul szállodájában, hogy megölje őket.
A kilenc embert, akivel vélhetően végzett, mind ismerte már korábban, és az épület, amelyet birtokolt, nem is szálloda volt. A földszinten boltok voltak, az emeleten pedig hosszú távú bérlők számára voltak kialakítva lakások.
„Amikor 1892-ben egy második emeletet is felhúzott, sokaknak arról beszélt, szálloda lesz belőle, de sosem lett befejezve vagy berendezve, és sosem nyílt meg a nagyközönség előtt” – mondta Selzer. „Az egész ötlet csupán arra szolgált, hogy beszállítókat, befektetőket és biztosítókat verjen át.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.