Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Botránykeltő stílusával a római irodalom aranykorának egyik jeles képviselőjévé vált Ovidius, és számos rajongót szerzett magának merész költeményeivel. Nem tartozott azonban közéjük az uralkodó, aki miatt sikere csúcsán hátra kellett hagynia az aranyéletet.
Korábban
Kitörés az ismeretlenségből
A ma többnyire csak Ovidius néven ismert Publius Ovidius Naso Kr. u. 17-ben bekövetkezett halála előtt verses formában alkotta meg saját sírfeliratát:
E kő alatt nyugszik a gyöngéd dalok költője Naso,
Kit megölt saját égi talentuma.
Ember, utadon megállj, s ha tudod mi a szerelem,
Mondj érte forró fohászt: legyen szép az álma.
Az utókor által főként Átváltozások (Metamorphoses) című, klasszikus görög és latin mítoszokat újrafeldolgozó epikus költeményéről ismert költő saját korában főként színes nyelvezetű, ám annál ellentmondásosabb szerelmes versei miatt volt híres.
Szerelmek (Amores), illetve A szerelem művészete (Ars amatoria) című művei őszintén beszélnek a rómaiak szexuális szokásairól. Ennek köszönhetően Ovidius nagy népszerűségre tett szert, azonban éppen e témák végül szerepet játszottak bukásában is.
Az Átváltozások megjelenését követően Ovidius elvesztette a császár kegyét, és a Fekete-tenger partján fekvő Tomis városába (a mai romániai Konstanca) kellett távoznia.
A költő itt, a birodalom peremén szeretett városa iránti vágyódással töltötte utolsó éveit, és egymás után írta kérelmeit római kapcsolatainak, melyekkel visszatérését kívánta lehetővé tenni.
Saját elbeszélése szerint a száműzetést egy „hibának” köszönhette, amellyel feldühítette Augustus császárt. Ovidius bánkódása ellenére szerencsésnek tartotta magát, amiért e ballépéséért végül elkerülte a halálbüntetést, azonban közelebbről sosem értekezett írásaiban arról, mi rosszat is tett.
Az irodalomtörténészek az évszázadok során számos elmélettel álltak elő Ovidius „hibájának” természetét illetően, a rejtély megoldásához napjainkra sem került közelebb a történettudomány.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.