7 végzetes pillanat

Valóban az igazságért harcolt a kaliforniai bandita, aki Zorro alakját is ihlette?

2018. június 11. 18:26 Múlt-kor

Életében sok az ellentmondás és kevés a biztos adat, de Joaquín Murrieta tevékenysége az 1850-es évek Kaliforniájában elnyerte számára az „El Dorado Robin Hoodja” elnevezést, legalábbis a mexikóiak körében.

Joaquín Murrieta
Joaquín Murrieta

A legtöbb beszámoló szerint Joaquín Murrieta az északnyugat-mexikói Sonora tartományban született 1829 körül. Az 1849-es kaliforniai aranyláz alatt a meggazdagodás reményében odaköltözött. A keményen dolgozó és elhivatott Murrieta és gyönyörű, fiatal felesége hamar felépítettek egy lakhelyet a hegyekben, Murrieta pedig innen járt aranyat mosni.

1850-re sikeres aranymosónak számított, de Kaliforniában változóban volt a helyzet. A területet még 1848-ban a mexikói-amerikai háború után Mexikó átadta az Egyesült Államoknak. Miután 1849-ben aranyat fedeztek fel a térségben, az amerikai bányászok is elkezdték ellepni. A mexikói aranymosókban vetélytársat láttak, és minden erejükkel azon voltak, hogy elüldözzék őket.

Kegyetlen fogadtatás

Egy napon amerikai aranyásók érkeztek Murrieta házához, és követelték tőle, adja át nekik a területet, amelyre jogot formált. Murrieta ezt elutasította, mire az aranyásók megkötözték, és a szeme láttára brutálisan megerőszakolták feleségét, aki belehalt sérüléseibe.

Felesége halála után Murrieta elhagyta a területet és krupiénak állt. Új életében azonban ismét az előítéletekkel találta szemben magát: egy alkalommal, amikor egy féltestvérétől kölcsönvett lovon közlekedett, Murrietát egy csoport támadta meg, akik azt állították, a ló lopott, és tudni akarták, honnan van. Addig ütötték ostorral, míg el nem mondta, honnan hozta el a lovat. A csőcselék erre a féltestvér házához ment, akit aztán meg is lincselt.

Joaquín Murrieta bosszúja

A következő hetekben a lincselésben részt vett emberek közül egyre többet találtak holtan és megcsonkítva. Murrieta megkezdte bosszúhadjáratát. Féltestvére gyilkosainak megölése után ismét a hegyek felé vette az irányt, aranyat keresve. Ez alkalommal azonban nem szándékozott mosni vagy ásni érte. Összeállított egy hasonló élményeket átélt mexikóiakból álló bandát, köztük egy veteránnal, Manuel Garcíával, aki harcolt a háborúban, és két ujját is elveszítette egy tűzharc során – őt „Háromujjú Jacknek” („Jack Tres Dedos”) hívták. Együtt vették célba a fehér és kínai bányászokat, akiket lasszókkal rántottak le lovukról, mielőtt megölték és kifosztották volna őket.

Murrieta bandája egyre hírhedtebbé vált Kaliforniában. A gazdák panaszkodtak a hatóságoknak, hogy a banda a hegyekből leereszkedve elköti lovaikat, és minden aranyásó attól rettegett, hogy ő lesz a következő áldozat. A mexikói lakosság körében hamar elkezdtek terjedni az olyan történetek, hogy a Murrieta-banda az általa zsákmányolt aranyat a szegények között osztja szét, így egyre többen kezdték „El Dorado Robin Hoodjának” nevezni.

A bukás

A banda két éven keresztül portyázott Kaliforniában, mígnem az állam megbízta a rend híres őrét, Harry Love-ot a kézre kerítésükkel. Love korábban a Texas Rangers állományában szolgált, és a Mexikóval vívott háborúban is részt vett, főként gerillaellenes hadműveletekben. Tapasztalatai így tökéletes alapot adtak Murrieta és bandája felkutatásához a Sierra Nevada hegyvidéken. A Love vezette alakulat lett végül a California Rangers nevű állami szerv.

Love és csapata végül egy tanyán érte tetten a bandát, ahol éppen lovakat kötöttek el. Tűzharc bontakozott ki, amelyben a lótolvajok maradtak alul. A holttesteket vizsgálva Love azonosította keze alapján Háromujjú Jacket, valamint – habár sosem látta – magabiztosan állította, hogy Murrieta is a halottak között volt. A törvény emberei magukkal vitték Murrieta és Jack fejeit, valamint Jack jellegzetes kezét, és San Francisco felé vették az irányt.

Háromujjú Jack feje végül annyira oszlásnak indult az út során, hogy meg kellett szabadulniuk tőle, de Murrieta fejéhez sikerült egy üveget találni, amelyben konzerválhatták – a beszámolók szerint brandyben. A későbbiekben Love körútra indult, és egydolláros belépőért cserébe mutogatta a nyilvánosság előtt a fejet Kalifornia-szerte. A fej elveszett az 1906-os San Francisco-i földrengés és tűzvész folyamán, Murrieta alakja és legendája azonban tovább élt, az elnyomás és igazságtalanság elleni küzdelem szimbólumaként.

A vadnyugat Robin Hoodja?

Biztosan csupán annyit lehet tudni Murrietáról, hogy Sonora tartományban született, és valamikor 1849 körül Kaliforniába költözött aranyat keresve. Ott aztán végül csatlakozott egy rablóbandához, amelyet vélhetően valamelyik sógora vezetett. E döntésében az igazságkeresésnél pedig sokkal nagyobb szerepet játszhatott a kapzsiság. Nincs semmilyen megbízható forrás arról, hogy Murrieta bármilyen nemes célra fordította volna az összerabolt pénzt.

Annyi biztos, hogy több erőszakos rablásban is részt vett a bandával, melynek előbb-utóbb akár a vezetőjévé is válhatott – ez azonban nem biztos, mivel később összetéveszthették egy másik környékbeli bandát vezető, szintén Joaquín keresztnevű emberrel. Az is bizonyos, hogy bűnözői karrierje rövid volt, az azonban nem teljesen tisztázott, hogy mennyire rövid. Kétség merül fel azzal kapcsolatban is, hogy Love valóban megölte-e Murrietát. Egy olyan korban, amikor még nem volt elterjedt a fényképészet, Love-nak nehéz dolga lehetett egy olyan ember holttestének azonosításával, akit még sohasem látott. Mindenesetre annyi tény, hogy Joaquín Murrieta 1853-as állítólagos halála után teljesen eltűnik a történeti feljegyzésekből.

A legtöbb, amit Murrietáról tudni vélünk, egyetlen műből származik: John Rollin Ridge 1854-es, Joaquín Murrieta élete és kalandjai: A híres kaliforniai bandita című könyvéből. A valódi Murrieta minden valószínűség szerint inkább volt erőszakos bűnöző, mint népi hős. Utóbbi toposz alapjául főként Ridge könyve szolgált, ez a kép azonban mélyen beleégett a közfelfogásba. Sokan látták a családtagjai meggyilkolása után a bűnözés felé forduló mexikói aranyásó történetét heroikusnak. Ez a Murrieta az ellen az igazságtalanság ellen küzdött, amellyel a kaliforniai mexikóiaknak naponta meg kellett küzdeniük – hogy egycsapásra idegenekké váltak saját földjükön, miután az az Egyesült Államokhoz került. Sok tekintetben szükségük volt olyasvalakire, mint Murrieta, még ha csak egy könyv lapjain létezett is.

A hősies Murrieta erős szimbóluma volt az ellenállásnak, és jóval halála után is az maradt. Így aztán amikor egy Johnston McCulley nevű ponyvaregényíró éppen egy hősies alakot keresett új könyvéhez, Murrieta szimpatikussá válhatott neki.

Az eredetileg önálló könyvnek szánt Capistrano átka egy kaliforniai születésű mexikói, Don Diego Vega történetét meséli el, aki arcát álarccal takarva Zorro néven karddal küzd a szegények és elnyomottak igazáért. A történet még a Mexikóhoz tartozó Kaliforniában játszódik, és McCulley vélhetően máshonnan is merített karakteréhez, de a helyszínt és a főszereplő személyének sok elemét minden bizonnyal Murrieta ihlette. Murrieta története Ridge általi újragondolásának még fantasztikusabb újragondolása még sikeresebb lett, további könyvsorozatok, tévésorozatok és mozifilmek is származtak belőle az évtizedek folyamán, népszerűségük pedig világszerte töretlen. Az erőszakos kaliforniai bűnöző véletlenül igencsak gazdag örökséget hagyott maga után.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
A churubuscói csata a mexikói-amerikai háborúbanZorro jele (1920)Lótolvaj felakasztása Oregon államban az 1900-as években

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!