Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?
2020. április 7. 19:49 Múlt-kor
A 12. századi uralkodó a canterburyi érsekkel rendkívül heves ellentétbe keveredve azt is kilátásba helyezte, hogy elhagyja a kereszténységet az iszlámért. Mennyire beszélhetett komolyan, és hogyan alakultak volna az események, ha valóban áttér?
Korábban
Levél a pápának
1168 tavaszán II. Henrik angol király levelet írt III. Sándor pápának. Míg ebben a tényben nem volt semmi rendkívüli, Henrik levelének tartalmában annál inkább: az angol uralkodó az iszlám hitre való áttéréssel fenyegetőzött.
A fenyegetőzés nem volt szokatlan viselkedés Henriktől: ugyanolyan alapvető eszköze volt uralkodásának, mint gondosan kiszámított dührohamai, diplomáciai érzéke, gyors mozgású seregei, és ellenségeiből csodálatot kiváltó ostromtechnikája. Henrik nem válogatott a fenyegetőzések célpontjaiban, az alattvalóitól a pápáig bárki szóba jöhetett.
Ez az eset azonban mégis különállt a korábbiaktól. Európa keresztény nagyhatalmai 1097 óta hadakoztak a Szentföldön az iszlám ellen, és több hídfőállást is kialakítottak itt: a Jeruzsálemi Királyság, az Antiochiai Fejedelemség, valamint az Edesszai és a Tripoliszi Grófság továbbra is tartották magukat. Az iszlámot egyértelműen ellenségnek tekintették Európában.
Mindemellett Henrik nem csupán Anglia királya volt: Normandia és Aquitania hercege, Maine, Anjou és Touraine grófja is volt, Franciaország nagy területeinek ura.
A korabeli világ egyik leghatalmasabb embereként Skócia déli határától a Közel-Keletig széles körben bírt óriási befolyással – a Jeruzsálemi Királyság uralkodója és vezetői mind rokonai voltak.
Ha Henrik komolyan értette a pápának küldött fenyegetést, annak következményei alapjaiban fenyegették az európai rendet.
Elképzelhető-e tehát, hogy mindössze nagyhangú, ám üres dühöngésről volt szó? II. Henrikre jellemzőek voltak a kevély szavak is, amikor kedve úgy hozta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap