Vagyonukkal a modern sajtó alapjait is megteremtették a legendák által övezett Fuggerek
2021. szeptember 14. 13:42 Múlt-kor
Korábban
Magyarországon sem voltak ismeretlenek
A Fuggerek a magyar történelemben is fontos szereplőkké váltak. Jakob Fugger Thurzó János bányavállalkozóval együttműködve szerezte meg a felvidéki bányákat. Magyarországi kapcsolatainak alapjául az szolgált, hogy bátyja Thurzó Katalint vette feleségül. A Fuggerek és a magyarok közti viszony akkor romlott meg, amikor II. Lajos a bányákat saját kezelésbe vette.
Az eset igazolja, hogy még a kiapadhatatlan anyagi tőke sem elegendő minden esetben egy cél elérésére. Fugger Jakab válaszképpen politikai és gazdasági blokád alá vonta az országot, de a bizonytalan politikai viszonyok miatt a család 1547-ben végleg kivonult az országból.
A Fugger családhoz a magyar történelemben rengeteg címke és rosszalló vélemény tapad. Ahogyan a téma egyik kutatója, Orsós Julianna egy 2019-ben megjelent tanulmányában írja, „kevés ilyen mértékben prekoncepcióktól terhelt szereplője van a késő középkori és kora újkori magyar történelemnek”.
Jakob Fugger V. Károly előtt, a váltók égetése Karl Becker festményén (1866)

A Fuggerekkel kapcsolatos toposzok közül az elsőszámú a megvesztegetett főúri elitről szóló elképzelés. A hitelekkel Marionett-bábuként mozgatott politikai vezetők emlékezete egyetlen forrásra, Szerencsés Imre, Thurzó Elek alkincstartójának vádjaira vezethető vissza. Szerencsésnek üzleti érdeke volt az augsburgiak visszaszorítása, más meggyőző bizonyíték azonban nem áll rendelkezésre a Fuggerek ilyen mértékű hazai beágyazottságáról.
Szintén kiemelendő a császárcsináló Fuggerek toposza, amelyre egy történeti munka címe is találóan utal: Kauf dir einen Kaiser – Vegyél magadnak egy császárt. Ennek egyik példája a már említett Habsburg-Jagelló találkozó. A támogatás megszerzése azonban korántsem volt olyan egyszerű, I. Miksa császárnak csak többszöri próbálkozás után sikerült hitelhez jutnia.
A kapcsolat megromlása után a Habsburgok sem törekedtek a kölcsönök visszafizetésére. Ennek következményeképpen – a Fugger-leszármazottak számításai szerint – a család egykori hitelezettjei mai áron számítva kb. 120 milliárd euró körüli összeggel tartoznak.
A kifizetetlen hitelek mellett a 16. század közepére a délnémet kereskedőcsaládok gazdasági prosperálása megtorpant, ekkorra már nem tudtak a helyi és főként a holland és angol vetélytársaikkal megbirkózni. A 17. század első felére az augsburgi és a nürnbergi kereskedőcsaládok a már korábban felhalmozott vagyonból próbáltak megélni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Őskor
- Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték
- Miért van kisebb arcunk, mint a neandervölgyieknek és a csimpánzoknak?
- Egyedülálló lelet Ausztrália múltjából: a Ferruaspis brocksi történet
- Másfél millió éves csonteszközöket találtak Tanzániában
- Esküdt szűz nők, akik férfiként élnek 16:17
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57