Újabb közkincs "elherdálása" ellen tiltakoznak német múzeumok
2015. január 14. 11:53 MTI
Köztulajdonban lévő újabb műkincsek "elkótyavetyélése" ellen tiltakoznak németországi múzeumok, amelyek felemelték a szavukat akkor is, amikor New Yorkban több mint 100 millió euróért árvereztek el két Andy Warhol-szitanyomatot.
Több nagy észak-rajna-vesztfáliai múzeum közös nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a milliárdos veszteségekbe belerokkant WestLB bank (Westdeutsche Landesbank) jogutódja, a Portigon AG a szanálás részeként eladja a bank 400 darabból álló műgyűjteményét, közte Picasso, Dalí és Beys alkotásait.
A részvénytársaság hallani sem akar arról, hogy esetleg kedvezményes áron kínálja megvételre a közgyűjteményeknek a közvetett tartományi tulajdonban lévő műkincseket, az adófizetők érdekeire hivatkozva ragaszkodik a piaci árakhoz, amelyeket viszont a múzeumok nem engedhetnek meg maguknak.
A Portigon felajánlotta, hogy az eladás előtt 1-2 évre kikölcsönözné a műveket a tartományi múzeumoknak, de ezek önérzetesen utasítják vissza, hogy a művek bemutatásával afféle katalizátorként felhajtsák a piaci árakat az értékesítés idejére, és cinikusnak nevezték azt az ajánlatot is, hogy piaci áron maguk vásárolják meg a műveket, hiszen még a kikölcsönzés költségeit is alig engedhetik meg maguknak.
Észak-Rajna-Vesztfáliában már hónapok óta borzolja a kedélyeket a közvetett köztulajdonban lévő műkincsek "elkótyavetyélésének" sorozata. Elsőként az Eon áramszolgáltató kért vissza a Kunstpalast múzeumtól és adott el árverésen egy értékes Jackson Pollock-művet, majd novemberben a Westspiel szerencsejáték-társaság árverezte el az aacheni kaszinó falát díszítő két Warhol-művet, hogy abból szanálják a csőd szélére került játékbarlangot. Nemrég a WDR rádió- és tévétársaság is bejelentette, hogy takarékosságból kénytelen megválni 600 darabos műgyűjteményétől.

A Portigon-kollekció valós értéke amúgy megállapíthatatlan, mert bár az alkotók neve ismert, a tulajdonos hétpecsétes titokként kezeli, hogy igazi remekművekről van-e szó vagy pedig csak kevésbé értékes rajzokról, vázlatokról. Mindenesetre a gyűjtemény részét képezi Pablo Picasso híres bika-litográfiasorozata, valamint művészeknek kölcsönadott három vonós hangszer, köztük két Stradivari-hegedű és egy 1860-as Joseph Rocca-cselló.
Az egyre sűrűbb műkincseladási tervek miatt Ute Schäfer tartományi kulturális miniszter február 5-re tanácskozást hívott össze politikusok, üzletemberek és kulturális szakemberek részvételével, hogy megvitassák, mi legyen a tartományi tulajdonban lévő műalkotások sorsa.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


régészet
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban
- Miről mesél egy 1200 éves edény?
- Az eltűnt város nyomában: Riobamba titkai a föld alatt
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59