Új részleteket árul el az ókori egyiptomi mumifikálásról egy 3500 éves „kézikönyv”
2021. március 2. 09:59 MTI
Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi „balzsamozási kézikönyv”.

Ahmesz egyiptomi hercegnő múmiája a torinói Egyiptomi Múzeumban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Az ókori Egyiptomban szent művészetnek tartották a balzsamozást és csupán kevesen ismerték az eljárás pontos menetét. Az egyiptológusok szerint a mumifikálás legtöbb titkát feltehetőleg szóban adták tovább egymásnak a balzsamozók, így alig maradt fenn írásos dokumentum az eljárásról. A közelmúltig mindössze két olyan szöveget azonosítottak, amely a balzsamozásról szól – olvasható a Koppenhágai Egyetem honlapján.
A szakembereket éppen ezért meglepte, amikor egy rövid balzsamozási útmutatót fedeztek fel egy Kr. e. 1450-ből származó hatméteres papirusztekercsen.
Az úgynevezett Louvre-Carlsberg papirusz, amelynek egyik fele a párizsi Louvre, a másik a Koppenhágai Egyetem Carlsberg-gyűjteményének tulajdona, elsősorban gyógyfüvekkel és bőrbetegségekkel foglalkozik, de kitér a balzsamozási eljárásra is.
Az egyetem egyiptológusa, Sofie Schiodt szerint a papiruszon olvasható balzsamozási technikák jelentős része nem szerepel a több mint ezer évvel későbbről származó két másik útmutatóban, és a leírások rendkívül részletesek.
A szöveg leginkább olyan, mint egy kis jegyzet, vagyis akiknek szánták, bizonyára szakértői voltak a témának és csak egy kis emlékeztetőre volt szükségük, például a kenőcsreceptekre és a különböző típusú kötszerek használatára vonatkozóan. Az egyszerűbb eljárások egy részét, például a test kiszárítását, kihagyták a szövegből.
Az útmutató ugyanakkor izgalmas új információkat tartalmaz például az elhunyt arcának bebalzsamozásáról. Felsorolja a hozzávalókat egy nagyrészt növényi alapú, illatos anyagokat és kötőanyagokat tartalmazó főzethez, amelybe a balzsamozók beáztattak egy vörös szövetet. Ezzel aztán bevonták a halott arcát, hogy illatos és antibakteriális védőburokként vegye azt körbe. Az eljárást négynaponta megismételték.
Noha ez a procedúra eddig ismeretlen volt, az egyiptológusok korábban számos olyan, az útmutatóval azonos időszakból származó múmiát tanulmányoztak, amelynek arcát szövet és gyanta borította.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Amerikai blamázs: reménytelen puccskísérlet a Disznó-öbölnél 19:02
- Kötél általi halál lett a narodnyik forradalmárok végzete, örökségük mégis követőkre talált 17:13
- A birodalmi átok sem állította meg Luthert Európa történelmének megváltoztatásában 15:58
- A Rákóczi-szabadságharc lezárását már nem érhette meg a békére törekedő I. József 13:34
- Agrárutópia helyett rémuralom követte a vörös khmerek hatalomátvételét Kambodzsában 10:29
- Mikortól számított valaki felnőttnek a középkorban? tegnap
- Online koncerttel kapcsolja össze a világot Leslie Mándoki és barátai zenéje tegnap
- Francisco Goya a korabeli prüdéria nyomására öltöztette fel A meztelen Mayát tegnap