Tüzes pokol a Mississippin – miért nem emlékszik senki Amerika legnagyobb hajókatasztrófájára?
2017. október 2. 16:43
1865. április 24-én a Sultana nevű oldalkerekes gőzhajó észak felé indult több mint kétezer utassal a fedélzetén. A hajó hivatalosan csupán 376 utast szállíthatott volna. A kapzsiság és a honvágy különleges elegyének köszönhetően az Újvilág legnagyobb hajókatasztrófája következett be. A több mint ezer emberi életet követelő szerencsétlenséget szinte pillanatok alatt elfelejtették, és sokan még ma sem tudnak róla.
Korábban
Bár Lee tábornok április 9-én már letette a fegyvert, az Egyesült Államokban hivatalosan még nem ért véget a polgárháború. Április 14-én Lincoln elnököt meggyilkolták, 26-én lelőtték a merénylőt, John Wilkes Booth-t. Szintén e napon adta meg magát a legnagyobb déli kontingens, a Joseph E. Johnston vezette 90 ezer fős hadsereg. Mindemellett az ezt megelőző évek során 620 ezren hunytak el a csatatéren, és az éhínség, valamint a járványok áldozatai is hasonló nagyságrendűek lehettek. Egy hajókatasztrófa, bármily nagy veszteséggel is járt, már nem érte el a korabeli amerikaiak ingerküszöbét, ráadásul az újságok számára is volt egyéb „szenzáció”.
A polgárháború éveiben az 1863-ban épült Sultana gőzöst csapatszállítások során alkalmazták, unionista katonák ezreit vitte a Mississippin St. Louis-ból New Orleans-ba. A feladat 1865 áprilisában is hasonló volt, ám ekkor a déliek által elfogott északiakat kellett hazavinniük. A testvérháború során Észak és Dél közel 400 ezer foglyot ejtett, ami sokszor megoldhatatlan logisztikai és diplomáciai problémákat okozott. Ráadásul a fogolycsere csupán az első hónapokban működött olajozottan, utána gyakorlatilag leállt.
A háború végén a hadifoglyokat – a többi csapatszállítások nehézségei mellett – egyszerre kellett hazaszállítani. A délnyugat-georgai Andersonville-ben például 13 ezernél is több unionista katona várta a szabadulást. Ám az alabamai Cahabában sem volt jobb a helyzet. 1865. április 24-én e két hadifogolytáborból érkező északiak zsúfolódtak be a Sultana fedélzetére.
Az amerikai kormány a feszült helyzetben kénytelen volt magánszemélyek és -társaságokhoz fordulni. Minden hazaszállított közlegényért 5, a tisztekért pedig 10 dollárt fizetett. J. Cass Mason kapitány számára ez az ajánlat ellenállhatatlan volt. A háború idején Mason, az oldalkerekes gőzhajó kapitánya nem kis hírnevet szerzett magának úgynevezett „rivermanként”, aki még a legkiszámíthatatlanabb vizeken is félelmetes gyorsasággal manőverezte át a rábízott hajókat. Számos rekordot is felállított. A Sultana alapvetően jó állapotban volt 1865 tavaszán, ám egy kazánjavítás elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a biztonságos jelzőt is kiérdemelje.
Mason pénzszűkében volt, semmi esetre sem akart kimaradni a jó üzletből, így a 3-5 napos javítási munkálatokat megsürgetve egy nap alatt befoltozgatta a gyengélkedő kazánt. A foglyok a Mississippi állambeli Vicksburgnél szálltak hajóra és az illinoisi Cairo volt az úti cél. Hogy a szállítás ne legyen veszteséges, elegendő számú utast kellett szereznie. Reuben Hatch ezredes segítségével, aki a polgárháború során olykor vesztegetések, vagy éppen kormányzati készletek értékesítése során szerzett magának anyagi előnyt, sikerült megtölteni az 1719 tonna vízkiszorítású Sultanát. Nem is akárhogy: a 376 fős gőzös körülbelül 2300 emberrel (egyes források szerint 2155) a fedélzetén hagyta el a kikötőt. A terhelés több mint hatszoros volt.
Több tiszt és a hajó legénysége is komolyan aggódott az utazás miatt. Aggodalmuk három nap hajózás után bizonyosodott be: 1865. április 27-én, a Tennessee állambeli Memphis közelében a gőzös szivárgó kazánja felrobbant, a hajón nyomban hatalmas tűz ütött ki, miután még két másik kazánt is elértek a lángok. Sokan a vízbe ugrottak, hogy elkerüljék az égési sérüléseket, valamint az egymás halálra taposását, ám gyenge állapotuk miatt nem bírták a víz tetején tartani magukat, és sorra fulladtak meg. Az áldozatok létszámát sokáig 1800 fő fölé lőtték be, majd a szám lement 1500-ra, míg a mai modern becslések szerint 1192 ember lelhette halálát a tüzes pokolban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.