Túlélt egy grizzlytámadást, majd magára hagyták a vadonban – ki volt az igazi visszatérő?

Kalóz, kereskedő, hegyi ember

Az 1823-as, az Egyesült Államokban máig népszerű történetet sokan vitatják. A históriát elsőként egy philadelphiai ügyvéd egy újságban jelentette meg már a rá következő évben. Hugh Glasstól ugyanakkor nem maradt fenn olyan feljegyzés, amely hitelesítené a hihetetlen történetet, így sokak szerint az elmúlt lassan két évszázad alatt számos színes elemmel duzzadhatott fel az egyébként sem unalmas elbeszélés.

Hugh Glass 1783 körül, Pennsylvania államban látta meg a napvilágot, skót-ír szülei Ulsterből (a mai Észak-Írország) vándoroltak ki az Újvilágba. Glass gyakran is emlegette, hogy a szívós skót és ír vér segített neki a túlélésben. A medvetámadás előtti éveiről kevés biztosat tudunk. Egy beszámoló szerint 1816 körül a Mexikói-öböl partvidékén egy Jean Lafitte nevű kalózkapitány fogságába került, és kényszerítették, hogy közéjük álljon. Kalóz élete két éven át tartott, ekkor ugyanis állítólag a mai Texas területén lévő Galveston városa közelében egyszerűen beugrott a tengerbe és kiúszott a partra. A szóbeszéd szerint ezt követően egy pauni indián törzs fogságába került, és több évet töltött velük, végül egy pauni lányt vett el feleségül. 1821-ben indiánok társaságában utazott St. Louisba, hogy az amerikai hatóságokkal tárgyaljon.

1822-ben Glass a Missouri Gazette című újságban bukkant rá egy hirdetésre, amelyben William Henry Ashley kapitány mintegy száz főt toborzott egy igen veszélyes küldetésre, amely során a Missouri folyó felső részére mennének prémeket gyűjteni. A vállalkozáshoz számos „hegyi ember” is csatlakozott, úgymint James Beckwourth, Thomas Fitzpatrick, David Jackson, William Sublette, Jim Bridger és Jedediah Smith, akik később jelentős hírnévre tettek szert Amerikában. Évekkel később „Ashley száza” néven hivatkoztak rájuk.

Ekkorra a már a negyedik X-ben járó Glass kitanulta a nyomolvasási, vadászati és egyéb kereskedői képességeket, és valószínűleg ő is az igen jó bevételi lehetőségekkel kecsegtető prémvadász mesterséget űzte. A Missouri folyó felső folyásánál, vagyis a mai Montana, Észak-Dakota, Dél-Dakota és Nebraska amerikai államok területén tevékenykedett. A korábbi évszázadokban még az volt a jellemző, hogy a fehérek az indiánoktól vették meg a prémeket, azonban a 18-19. század fordulójára már ez a tevékenység is a fehér emberek kezébe került. A prémvadászok – akiket olykor hegyi embereknek is neveztek – a civilizációtól elzártan, az erdőkben élték mindennapjaikat, jószerével csak akkor találkoztak a városlakókkal, amikor portékáikat eladták nekik. Ezen élethelyzetből kifolyólag a trapperek (szőrmekereskedők) közeli kapcsolatban voltak az őslakos indiánokkal, és egyáltalán nem számított kirívó esetnek, ha egy hegyi ember egy indián lányhoz kötötte az életét.

1. Kalóz, kereskedő, hegyi ember
2. A véres indián- és grizzlytámadás
3. A bosszú

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat