Tudományos kísérletekre használják fel a Halál Angyala maradványait

Amikor a hóhért akasztják

A náci háborús bűnös exhumálását és maradványainak igazságügyi orvosszakértői vizsgálatát 1985-ben lefolytató brazil orvos nyerte el a jogot, hogy orvosi kísérletekre használja fel Mengele csontjait. Dr. Daniel Romero Muniz egy brazíliai TV-műsorhoz készülő helyszíni riport kedvéért nyitotta fel a náci orvos maradványait tartalmazó műanyag zsákot, és 30 év alatt először kivette Mengele koponyáját (ezt a még nagyobb védelem érdekében egy másik műanyag zacskóban is elhelyezték), valamint egyéb maradványait. A Sao Pauló-i Egyetem orvosprofesszora azt tervezi, hogy orvostanhallgatóknak számára fogja rendelkezésre bocsátani a csontvázat. Mint Muniz elmondta, a maradványok különösen a kórbonctani tanulmányokat folytató diákok számára bizonyulhatnak majd hasznosnak. 

Bár a brazil rendőrség többször is felajánlotta Mengele családjának, hogy átvehetik a náci hóhér maradványait, senki sem jelentkezett a Wolfgang Gerhard álnéven bujkáló férfi csontjaiért. Mengele az 1970-es években náciszimpatizáns német barátja, Wolfgang Gerhard nevét vette fel, aki 1971-ben betegsége miatt Brazíliából visszautazott Németországba. A Halál Angyala 1979. február 7-én, úszás közben – feltehetően infarktus következtében – vesztette életét egy Bertioga nevű kisvárosban. A holttestre egy Expedito Dias Romao nevű nyugdíjazott rendőr talált rá, de fogalma sem volt róla, hogy valójában kiről van szó.

Mengele hat éven át Wolfgang Gerhard neve alatt feküdt a sírban, mígnem a német hatóságok elfogtak egy levelet, amelyben a házaspár, amellyel Mengele Brazíliában együtt élt, közölte a hóhér családjával annak halálhírét. A német hatóságok értesítették a brazil kormányt, amely aztán elrendelte Mengele maradványainak exhumálását. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat során megállapították, hogy valóban a náci orvos csontjai fekszenek a sírban. A maradványokat nem helyezték vissza a föld alá, hanem egy kék műanyagzsákba tették, majd 30 éven át a Sao Pauló-i rendőrség törvényszéki orvosi intézetében tartották azokat. Eduardo de Menezes Gomes, az intézet munkatársa a Globo TV-nek kifejtette, hogy senki sem érdeklődött a maradványok iránt.

A Mengele maradványait a televízió kamerái előtt bemutató Muniz a „valaha volt egyik legfontosabb brazíliai igazságügyi orvosszakértői vizsgálatnak nevezte” a náci hóhér exhumálását, miközben a bal arccsonton található egyik kis lyukra mutatott. „Ez a lyuk mutatta meg, hogy Mengele arcüreggyulladástól szenvedett, amelynek következtében az évek során egy fertőzés alakult ki, és egy kis lyuk kialakulását eredményezte a csontokon. Ez segített azonosítani.”  Az orvos szerint Mengele csípőcsontja erősítette meg, hogy valóban a Halál Angyaláról van szó, mivel az Auschwitzban elszenvedett motorbalesetet nyomai látszottak a csonton.

1. Amikor a hóhért akasztják
2. A náci hóhér második élete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról