Törvénytelen születése határozta meg Leonardo da Vinci életpályáját
2022. április 6. 14:25 Múlt-kor
Korábban
A fókusz keresése
1476-ban Leonardót három másik fiatal férfival együtt letartóztatták a firenzei hatóságok „szodómia” vádjával. Hogy valamiféle rivális által koholt koncepciós eljárás, vagy valóban a kor elfogadott normáitól való eltérés volt-e a háttérben, nem tudni – a vádat végül ejtették, azonban Leonardo a következő két évben végzett tevékenységéről, de még hollétéről sincs adat.
1478-ban tűnik fel legközelebb, amikor két megbízást is kapott, amelyek egyikét sem fejezte be. Leonardo megbízhatatlanságának híre egyre szélesebb körben elterjedt, az évek során megbízói több pert is indítottak ellene – a művész azonban továbbra is képtelen volt tartani a határidőket. Amikor Verrocchio három tanítványát választották ki arra, hogy a Sixtus-kápolna festményeinek elkészítésében vegyenek részt, Leonardo nem volt köztük.
Leonardo szerencséjére megbízókból ennek ellenére nem volt hiány. 1482-ben készített ezüstből egy lírát – tehetséges zenész is volt egyúttal –, amely egy ló fejét mintázta. Lorenzo de Medicinek annyira megtetszett a műtárgy, hogy elküldte Leonardóval Milánóba, hogy egyfajta békegesztusként szolgáljon Milánó hercege, Ludovico Sforza felé. Az ajándék elnyerte a herceg tetszését, Leonardo pedig 1499-ig Milánóban dolgozott. Sforza felé elsősorban mérnöki tehetségét igyekezett kiemelni, és másodlagosnak beállítani festői vénáját.
Talán az új környezet, talán éppen a milánói udvarban őt körülvevő, nagy hatalommal bíró férfiak társasága miatt, de Leonardo egyfajta művészi átalakuláson ment keresztül: elkezdte befejezni megbízásait, és ekkoriban készített többet legnagyobb művei közül: A Sziklás Madonnát, illetve Az utolsó vacsorát.
Habár jóval lelkiismeretesebben dolgozott, szokásai megmaradtak korábbi, mások számára kifürkészhetetlen medrükben: sok esetben egész álló nap dolgozott úgy, hogy még csak nem is evett, majd három-négy nap szünetet tartott. Megbízói kételkedtek épelméjűségében, munkái azonban magukért beszéltek.
Leonardo hamar a Sforza család egyik kedvencévé vált, és több nagy munkát is rábíztak a városban, beleértve a milánói katedrális kupoláját, valamint egy óriási bronz lószobor, a Gran Cavallo elkészítését, ennek azonban csak egy hatalmas agyagmodelljéig jutott, mivel a kiöntéséhez szánt bronzból Sforza végül ágyúkat öntetett.
1499-ben menekülni volt kénytelen: XII. Lajos francia és II. Ferdinánd szicíliai és aragóniai király lángba borították Itáliát, Ludovico Sforzát megbuktatták, a Gran Cavallo modelljét pedig céltáblaként használták a bevonuló francia katonák. A művész előbb Velencébe ment, ahol a város védelmében alkalmazták hadmérnökként és építészként, majd 1500-ban visszatért Firenzébe.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
