Többször is elragadták, de mindig hazatért a Szent Jobb

Az 1930-as Szent Imre-évi Szent Jobb-körmenet (Fortepan / Révay Péter)

Az államalapító uralkodó 1038-ban bekövetkezett halála után holttestét a székesfehérvári bazilikában helyezték el egy márványszarkofágban. Feltehetően az 1060-as években, amikor a holttestet áthelyezték a bazilika aknasírjába, választották le a király jobb karját, amely később, István 1083-ban történt szentté avatásakor épen került elő.

Valószínűleg ekkor kezdődött a testrész ereklyeként való tisztelete is. A felső és alsó kart a 14-15. században választották szét egymástól.

A legenda szerint a Székesfehérvárott őrzött ereklye a török hódoltság idején Boszniába, majd 1590 körül Raguzába, a mai Dubrovnikba került a domonkos szerzetesekhez. 1771 áprilisában Mária Terézia magyar királynő közbenjárásának köszönhetően a raguzai domonkosok visszaadták a Szent Jobbot, amelyet ünnepélyes körülmények között szállítottak Budára.

Megálló Dombóváron, 1938 (kép forrása: Fortepan / Erky-Nagy Tibor)

1771. június 21-én ünnepélyesen adták át megőrzésre az angolkisasszonyoknak. A királynő pénzt is veretett a visszaszerzés emlékére, valamint elrendelte augusztus 20-ának, a király szentté avatási napjának rendszeres megünneplését. Az ereklye első magyarországi „körútja” is hazahozatalakor volt, Győrött és Pannonhalmán tették közszemlére.

Az 1800-as évek elején II. József magyar király rendelete nyomán a Szent Jobbot a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegyénél helyezték biztonságba. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig őrizték.

Az államiságot leginkább reprezentáló kegytárgy lett, amelyet a mindenkori prímás az augusztus 20-i körmenetek idején rendszeresen körbevitt a fővárosban.

A Szent Jobb díszes ereklyetartóban

1944-ben a nyilasok a Szent Koronával együtt nyugatra hurcolták. 1945 elején találtak rá Salzburg közelében, és XII. Pius pápa közreműködésének köszönhetően az amerikai hadsereg visszaadta a magyar katolikus egyháznak.

Miután a Szent Jobb-körmeneteket 1947-ben betiltották, az ereklyét a Szent István-bazilika plébániájának páncélszekrényébe zárták. 1971-től a bazilika egyik kápolnájában, zárt tabernákulumban, nem látható módon őrizték. Később az őrzési helyet felújították, és Szent Jobb-kápolnának nevezték el.

A kegytárgyat 1985-ben hozták ki először és tették közszemlére, majd 1988-ban, Szent István halálának 950. évfordulóján újra országos körútra vitték. 1989 óta ismét évente rendeznek körmenetet tiszteletére.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat