Több helyen is megemlékeznek a doni katasztrófa évfordulóján
2015. január 12. 09:15 MTI
Az országban több helyen is megemlékezéseket tartanak ma a doni áttörés 72. évfordulóján. A második világháború idején a Don-kanyarban napok alatt szinte teljesen megsemmisült a kétszázezres 2. magyar hadsereg.
Korábban
A Budavári Nagyboldogasszony-templomban Bíró László tábori püspök, katonai ordinárius megemlékező szentmisét mutat be. Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban mond beszédet a Don mentén elhunyt magyar katonákra emlékezve.
Szekszárdon koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tart a város önkormányzata, a Magyar Nemzetőrség Országos Szövetségének Katonai Hagyományőrző Tagozata és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárdi Szervezete a Babits Mihály Kulturális Központ közreműködésével. Szegeden a Csongrád Megyei Önkormányzat és a megyei kormányhivatal tart közös megemlékezést. Az eseményt a hagyományoknak megfelelően idén is koszorúzás zárja.
Hajdúböszörményben a második világháború áldozatai és a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának emlékére emlékmécseseket gyújtanak a világháborús emlékműnél. Pákozdon, a Don-kanyar emlékkápolnánál ökumenikus rendezvényen emlékeznek meg a történelmi egyházak helyi vezetői a doni áttörés évfordulójáról.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A frontra kivonuló 207 ezer emberből álló hadsereg fegyverzete és felszerelése hiányos és korszerűtlen volt. A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, július 7-én érték el a Dont. A kifáradt egységek ott védelembe mentek át a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométernyi szakaszon.
A szovjet 40. hadsereg 1943. január 12-én, mínusz 30-35 fokos hidegben lendült támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap 8-12 kilométer mélyen beékelődött a magyar védelembe. Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a magyar hadsereget. A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer embert veszített el, az elesettek és a fogságba esők pontos számát nem lehet megállapítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.