Tíz imposztor a középkorból, aki belebukott a szélhámosságba
2017. szeptember 13. 08:36
Mai szemmel elsőre elképzelhetetlennek tűnhet, hogy miben is reménykedhetett az a szélhámos, aki egy ország uralkodójának próbálta kiadni magát. Pedig a középkorban – amikor még nem volt sem származást bizonyító DNS-teszt, sem személyazonosságot igazoló fényképes igazolvány – egyáltalán nem számított ritka vállalkozásnak, hogy egy kalandor így próbált koronát vagy épp csak hírnevet szerezni magának.
Korábban
A máglyahalált túlélő Jeanne d’Arc
1431. május 30-án a százéves háború legendás hősét, a parasztlányból lett hadvezér Jeanne d’Arcot Rouen városában egy máglyára helyezték, majd eretnekség vádjával megégették. Az akkor mindössze 19 éves lány haláláról egy korabeli krónikás a következőket jegyezte fel: „Végül megégették őt, vagy egy másik nőt, aki olyan volt mint ő, erről sok ember sokféleképpen vélekedik.”
A krónikás bizonytalansága jól példázza azt a környezetet, amelyben alig öt évvel az orléáns-i szűz halálát követően, egy másik fiatal hölgy magát Jeanne D’Arc-ként bemutatva sorra járta franciaország nemeseit és városait. Útjai során házasságot kötött egy Robert des Armoises nevű lovaggal és még az igazi Jeanne d’Arc két fiútestvérét is a maga oldalára állította. 1439-ben Orleáns városa 210 livre (a korabeli francia pénz) összeggel jutalmazta meg az imposztort – hálából az angol ostrom idején nyújtott segítségéért.
Az ál-Jeanne d’Arc egészen 1440-ig folytatta a színjátékot, amikor is végül VII. Károly színe elé kerülve bevallotta, hogy egészen addig hazudott kilétéről és az uralkodó kegyelmét kérte. A király megbocsátott az imposztornak, aki ezután békében és nyugodt házasságban élte le élete hátralévő részét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Nyitónapján szakította félbe a háború az első cannes-i filmfesztivált
- A diktátor veje
- Hiába a végeláthatatlan bűnlajstrom, nem bánta meg tetteit a nemzetvesztő Szálasi Ferenc
- Nem egyszer kijátszotta a halált, végzetét mégsem kerülhette el Mussolini
- A háborús kudarcok hatására saját pártja is Mussolini ellen fordult, a németek bábjaként érte a vég
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Az utolsó szó jogán négy órán át beszélt elítélése előtt a később felakasztott Szálasi
- Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
- Megtehette volna Mussolini, hogy magára hagyja Hitlert a második világháborúban?
- Magyar „aranyásók” a Vadnyugaton tegnap
- Kecskeméten tudott igazán kiteljesedni a nagybányai művésztelep alapítója tegnap
- Belügyminiszterek a csőszkunyhóban, avagy Rajk László és társai koncepciós pere tegnap
- Befejeződött az áprilisban mozikba kerülő Most vagy soha! forgatása 2022.09.23.
- Máig rejtély, honnan származik a „magyar Rolling Stones” neve 2022.09.23.
- Richter Gedeon emlékére bocsát ki új érmét a Nemzeti Bank 2022.09.23.
- Robbantásokkal pusztították el a Sztálin-szobor útjában lévő templomot 2022.09.23.
- Az irodalom és a kertészet történelmi kapcsolatát vizsgálják meg Budapesten 2022.09.23.
