2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Típustársai közül a mai napig a világ legmagasabbja a lakihegyi adótorony

2019. december 2. 14:48 MTI

86 éve, 1933. december 2-án avatták fel a Csepel-szigeti Lakihegyen a szivar alakú országos rádióadót, amely ma is Magyarország legmagasabb építménye. A 80-as évek elején lebontásra ítélték, de a közvélemény nyomására ettől végül elálltak.

újjáépítés
Az adótorony újjáépítése a második világháborút követően (kép forrása: postamuzeum.hu)

Az első magyarországi rádióadó, egy szikratávíró állomás 1914. október 14-től üzemelt Csepelen, ezt az első világháborúban katonai telegramok továbbítására használták.

A Magyar Rádió műsorát 1924. március 15-én kezdték innen sugározni egy 250 W teljesítményű, Huth gyártmányú távíró-távbeszélő adóval, amit még abban az évben hazai tervezésű, 1 kW-os adóval váltottak ki, 1925-ben egy Telefunken-gyártmányú 2 kW-os, 1927-ben 3 kW-os berendezést helyeztek üzembe.

Az egész ország területén hallható adás sugárzásához azonban jóval nagyobb teljesítményű adót kellett felépíteni. Helyszínnek Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részét választották, a munkálatok 1927. május 18-án kezdődtek.

A Telefunken gyártmányú 20 KW-os adó két 150 méter magas, MÁVAG gyártmányú vasszerkezetű toronyból és a közöttük kifeszített 100 méteres antennából állt.

A 47 méter hosszú és 19 méter széles adóépület belső kiképzése különös gonddal készült, mennyezetét a padlástérben galvanikusan összekötött vörösréz-árnyékolással képezték ki.

Az első próbaadást 1928. április 11-én tartották, majd április 29-én a déli harangszóval az új adó átvette a csepelitől a műsorszórást.

A rádióelőfizetők száma viharos gyorsasággal nőtt, 1933-ra meghaladta a háromszázezret, így újabb fejlesztés vált szükségessé.

Az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer építése 1933. július elsején kezdődött. A torony amerikai terveit Tantó Pál mérnök adaptálta a Csepel-szigeti homokos talajviszonyoknak megfelelően.

A Blaw-Knox-rendszerű acéltorony rácsos szerkezete 284 méter magas volt, ennek tetején egy magasító oszlop adta ki a teljes, 307 méteres magasságot, amelyből még egy 30 méteres hangoló csövet is ki lehetett tolni.

Ezzel a magasságával a lakihegyi adótorony évekig világrekorder volt, illetve a Blaw-Knox tornyok között a mai napig a legnagyobb a világon. Az elnyújtott oktaéder alakú torony szélessége középen 14,65 méter, legalul csupán 65 centiméter, legfelül pedig 1,39 méter.

A 230 tonnás acélszerkezet 1,5 méteres porcelán sarun állt és nyolc hatalmas, 220 méteres acélkötél tartotta függőleges helyzetben. Az összeszerelést a MÁVAG végezte, az adóberendezést a budapesti Standard Művek készítette.

A szivar alakú "csodatornyot" 1933. december 2-án adták át, és az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán.

Az adó - Európa három legnagyobb állomásának egyike - 120 kilowattos elektromos teljesítménnyel működött az 549,5 m-es középhullámon és a határon túl is kiváló vételt tett lehetővé. A 20 kW-os adó is használatban maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább.

A magyar rádió-műsorszórás szimbólumává vált szivarantenna nyolc feszítőköteléből a visszavonuló németek 1944. november 30-án hatot felrobbantottak, és a torony 8 méterrel "ugrott" arrébb, eltört és összedőlt, legszélesebb része két méter mélyen fúródott a földbe.

Egy héttel később a 20 kW-os adó és 150 méteres tornyai is hasonló sorsra jutottak. A romok eltakarítását már 1945 januárjában megkezdték.

A kisebbik adó 1945. szeptember 15-én ismét munkába állt, nagyobbik "testvérét" 1946. december 22-én 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel, 314 méteres antennatoronnyal helyezték üzembe - Budapest I. műsora 1949-től lett Kossuth néven országos főműsor, a Budapest II. pedig a Petőfi nevet kapta.

Az 1948-as koppenhágai egyezmény 1950-es életbe lépése után a Kossuth adó frekvenciája 539, a Petőfié 1187 KHz-re változott. Egy nagyarányú rekonstrukció után 1968-ban a 135 kW-os adót két 150 kW-os adó váltotta fel.

A sugárzás teljesítményének növelése érdekében 1977. február 16-án az ország geometriai középpontjában, Solton új, kétszer 1 MW-os adót helyeztek üzembe.

Ezután a lakihegyi "adó-matuzsálem" háttérbe, a tartalék szerepébe szorult vissza, sőt a 80-as évek elején lebontásra ítélték. A közvélemény nyomására ettől végül elálltak, és a magyar ipartörténet e nagyszerű alkotása 1985-ben ipari műemléki védelmet kapott.

Az adót 2006-ban alaposan felújították, és ismét üzembe helyezték: egy hozzá kapcsolt hosszúhullámú adóberendezéssel olyan ipari rádiójeleket sugároz, amelyeket a hazai és a környező országok elektromos művei használhatnak egyebek mellett a közvilágítás fel- és lekapcsolásához.

Az Antenna Hungária tulajdonában lévő antenna a solti nagyadó tartaléka is maradt: adókarbantartás vagy műszaki hiba esetén innen sugározhatják a Magyar Rádió adásait. A tornyot ipari alpinisták képzésére is használják.

2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Az állomás adótermének egy korai formája (kép forrása: Wikimedia Commons)Az adótorony napjainkban (kép forrása: index.hu)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!