Egyre nagyobb az ellenállás az angliai múzeumokban bevezetendő belépődíjak miatt

A vita azt követően lángolt fel ismét, hogy a kulturális minisztérium idén tavasszal hivatalosan is reagált Margaret Hodge munkáspárti politikus tavaly decemberben közzétett független jelentésére. Az Arts Council England jövőjét vizsgáló dokumentum a szervezet költségvetésének átalakítása mellett alternatív bevételi források felkutatását javasolta. A legvitatottabb pont a külföldi látogatók számára a belépések fizetőssé tétele, amelynek előfeltétele egy univerzális digitális személyazonosító rendszer bevezetése lenne.

Bár a brit kormány döntést csak az év végére ígért, az elképzelést számos jelentős intézmény elutasította. A leedsi Royal Armouries szerint egy kétszintű beléptetési rendszer aláásná a kultúrához való egyetemes hozzáférés elvét. Hasonlóan nyilatkozott Tristram Hunt, a londoni Victoria and Albert Museum igazgatója, aki a belépődíjak helyett a májusi uralkodói beszédben is említett éjszakai turisztikai adó bevezetését szorgalmazza.

A belépődíjak kérdése történelmi léptékű fordulópontot jelentene Nagy-Britanniában, mivel a munkáspárti kormányzat 2001-ben tette ingyenessé az állami fenntartású nemzeti múzeumok állandó kiállításait. A negyedszázados döntés egykor hatalmas sikernek bizonyult, és az első évtizedben több mint 150 százalékkal növelte a korábban fizetős intézmények látogatottságát.

A kulturális szektor állami támogatása azonban 2010 és 2023 között mintegy 18 százalékkal csökkent, egyre nagyobb pénzügyi nyomás alá helyezve az intézményeket. Ezt felismerve Mark Jones, a Victoria and Albert Museum korábbi igazgatója úgy vélte, a turistáknak anyagilag is hozzá kellene járulniuk az infrastruktúra fenntartásához, ahogyan az más európai intézmények, például a párizsi Louvre esetében is bevett gyakorlat.

Az ingyenesség eltörlése a brit birodalmi múlttal kapcsolatos etikai vitákat is felszínre hozott. A Cultural Policy Unit független agytröszt jelentésében arra figyelmeztetett, hogy a globális gyűjtemények fizetőssé tétele ideológiai szempontból aggályos. A szakértők szerint a British Museum rendkívül nehéz helyzetbe kerülne, ha nigériai vagy egyiptomi turistáktól szedne pénzt a benini bronzok és a rosette-i kő megtekintéséért.

Nat Edwards, a Royal Armouries főigazgatója úgy fogalmazott, a turisztikai díj csupán felszínes reakció egy mélyebb problémára, és a valódi megoldást az egyetemes kulturális örökséget őrző intézmények fenntartható állami finanszírozása jelentené.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
• Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
• Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
• Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
• Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
• A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
• A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
• India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
• Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek