A vörösterror 133 napja

Többször is bebörtönözték, birodalmi átok is sújtotta a vaskezű rablólovagot

2018. december 8. 08:33 Múlt-kor

Zsoldos és rabló

Az elkövetkező hét év során 15 fegyveres konfliktusban vett részt – túszokat szabadított ki, és bűnözőket vadászott le megbízásból. Nürnberggel való elhúzódó viszálya során 1512-ben Forchheimnél egyszerre fosztott ki 95 nürnbergi kereskedőt, akik a lipcsei nagy vásárból voltak éppen visszatérőben. I. Miksa császár birodalmi átokkal sújtotta ezen tettéért – az átok alatt álló személyt bárki büntetlenül kifoszthatta vagy megölhette, és az átok arra is kiterjedt, aki segíteni merészelt az adott személynek. Götz és társai sikeresen kitartottak az ellenük indított támadásokkal szemben, és 1514-ben egy nagyobb összeg (14 000 gulden) befizetéséért cserébe az átok feloldásra került.

1516-ban egy hesseni portya során elrabolta IV. Fülöpöt, Waldeck grófját, akit 8400 guldenért engedett szabadon. E tettéért ismét birodalmi átok alá került 1518-ban, azonban 1526-ban a speyeri birodalmi gyűlés felmentette. 1519-ben Ulrik württembergi herceg szolgálatába szegődött annak a Sváb Ligával vívott háborújában. Ennek során rábízták Möckmühl védelmét, azonban az élelmiszerrel nem megfelelően ellátott várat hamar fel kellett adnia – ezután a megbeszélt feltételekkel szembemenve a Liga serege foglyul ejtette, és átadta Heilbronn városának, amelyet korábban már számos alkalommal kifosztott. Végül lovagtársai mentették meg, mielőtt baja eshetett volna. Szabadságáért cserébe meg kellett esküdnie, hogy nem áll bosszút a Ligán, és felhagy a fosztogatással, továbbá visszavonul birtokára, az 1517-ben vásárolt Hornberg várába, és ott marad.

1524-ben azonban kitört a nagy német parasztháború. Amikor az Odenwaldi Csoport nevű nagy létszámú parasztsereg megjelent Hornberg közelében, Götz kapva kapott a lehetőségen, és elvállalt egy kapitányságot a felkelők között (a későbbiekben úgy mesélte, mintha ő lett volna a teljes sereg vezetője). Annyi mindenesetre bizonyos, hogy hamar rájött, nem valódi hadseregbe lépett be – a parasztoknak nem volt katonai hierarchiájuk, egyszerű fegyveres martalócok csoportja voltak, akik mindenhol fosztogatni kezdtek, amerre jártak.

Máskor a parasztok szándékosan megalázták az elfogott nemeseket – egy alkalommal Löwenstein grófját durva ruhákba öltöztették, és egy pásztorbottal kiállították egy birkanyájra vigyázni. Götz négy hétig volt a parasztokkal, amely idő alatt a Sváb Ligával szembeni több kisebb harcban részt vett, ezután azonban visszatért birtokára. Sokáig itt sem bírta, és 1528-ban már ismét hadakozott, ekkor Augsburg váránál ejtették foglyul, és zárták két évre tömlöcbe. Innen azután engedték el, hogy ismét megesküdött, hogy nem hagyja el a vára körüli vidéket.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Götz von Berlichingen (kép forrása: welt.de)Götz második vaskezének alkotóelemei (kép forrása: Wikimedia Commons)Götz és a parasztok (kép forrása: earth-chronicles.com)Az első és a második vaskézGötz von Berlichingen a parasztok közöttGötz von Berlichingen a parasztokhoz beszél (kép forrása: akg-images.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!