Többször is bebörtönözték, birodalmi átok is sújtotta a vaskezű rablólovagot
2018. december 8. 08:33 Múlt-kor
Korábban
Nyughatatlan családapa
Ekkor – 1530-ban – már 50 éves volt, és két feleségtől összesen tíz gyermek – három lány és hét fiú – édesapja. Habár ez alkalommal valóban sokáig nem emelte vaskezét senkire, 1542-ben csatlakozott V. Károly császár csapataihoz, akik Buda és Pest – végül sikertelen – visszafoglalására indultak. Ezt követően 1544-ben a francia király elleni hadműveletekben vett részt.
Götz von Berlichingen igazán sosem vonult vissza – folytatta időről időre a hadakozást egészen 1562-ben, 82 éves korában bekövetkezett haláláig. Egy dolog biztos: nem volt a kor lovagi eszményének megtestesítője. Zsoldos volt, és sokszor törvényen kívüli, kivételes bátorságához azonban nem férhet kétség. Alakja a halála utáni évszázadokban fokozatosan kikopott az emlékezetből, amíg Goethe 1773-as drámája újra rá nem irányította a figyelmet.
Goethénél szerepel Götz ikonikussá vált mondata is: „Er kann mich im Arsche lecken!” („Kinyalhatja a seggem!”), utalva a császárra, akinek csapatai megadásra szólítják fel Jagsthausennél. Goethe ezt az idézetet Götz saját önéletrajzi művéből, az úgynevezett rossachi kéziratból kölcsönözte. Itt egy teljesen más helyzetben írja azt magáról a lovag, hogy így szólt: „er solte mich hindern lecken”, azaz „kinyalhatja a hátsómat”. A kifejezést azóta „sváb köszönésként” és „Götz-idézetként” is ismeri a köztudat, és ez inspirálta Mozart „Leck mich im Arsch” című darabjának címét is.
Götz von Berlichingen neve, illetve jelképe, a vaskéz Goethe után rendre előkerül kulturális és katonai kontextusokban: Götz Jean-Paul Sartre „Az ördög és a jóisten” című darabjának egyik szereplője, aki kegyetlen hadúrból kíméletes emberré válik. A második világháborúban a Waffen-SS 17. páncélgránátos hadosztálya viselte a nevét, vaskeze pedig a Kriegsmarine két tengeralattjárójára is fel volt festve. Egy szintén a Kriegsmarine által hadrendbe állított fegyveres kereskedőhajót, amelyet Japánba indítottak el, kapitánya eredetileg Michael névre akart keresztelni, ezt azonban nem engedélyezte a haditengerészet vezetése. Amikor a kapitány a Götz von Berlichingen nevet terjesztette fel, elfogadták – holott vélhetően éppen a fent említett leghíresebb mondatára való, üzenetértékű utalás volt. Jagsthausen község címere napjainkban is tartalmazza Götz híres vaskezét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap