Többször is bebörtönözték, birodalmi átok is sújtotta a vaskezű rablólovagot
2018. december 8. 08:33 Múlt-kor
Götz von Berlichingen talán a történelem leghíresebb rablólovagja, a lovagiasság eszméjének antitézise, aki tettei ellenére nagy népszerűségre tett szert az utókorban személyiségének köszönhetően – valamint Johann Wolfgang von Goethének, aki a múlt homályából a rivaldafénybe emelte alakját „Götz von Berlichingen” című drámájával, amely egyúttal halhatatlanná tette azzal, hogy az ő nevéhez társította a „nyald ki a seggem” kifejezés feltalálását.
Korábban
Született harcos
Götz 1480 körül született Kilian von Berlichingen és Margaretha von Thungen tizedik gyermekeként. Gyermekkorát a jagsthauseni várban, a niedernhalli kolostori iskolában, és nagybátyjánál, Konrad von Berlichingennél töltötte. 1497-ben, 17 évesen lépett I. Frigyes, Brandenburg-Ansbach őrgrófjának szolgálatába, a következő évben pedig már I. Miksa német-római császár seregében harcolt Burgundiában, Lotaringiában és Brabantban. 1500-ban testvérével, Philippel együtt találkozott Thalacker von Massenbach rablólovaggal, akiről úgy döntöttek, példát vesznek.
„Karrierje” első fázisa rövid volt – a Sváb Liga szolgálatában álló fegyveresek egy alkalommal majdnem elfogták, innentől tudta, nem űzheti tovább tevékenységét Svábföldön. 1501 telére egy rokon várában keresett menedéket. Ezután saját zsoldoskompániájával különféle német birtokosoknak ajánlotta fel szolgálatait. 1504-ben Albrecht bajor herceg szolgálatában részt vett Landshut ostromában is.
Itt történt meg az, aminek eredménye Götz az utókor által ismert legjellegzetesebb tulajdonsága lett. A beszámolók eltérőek: egyesek szerint egy ágyúgolyó eltalálta a kezét, amely annyira összeroncsolódott, hogy amputálni kellett, míg más források szerint az ágyúgolyó a kezében lévő kardot találta el oly módon, hogy az vágta le a kezet. Akárhogyan is történt, néhány heti lábadozást követően Götz egy falusi kovácsmesterrel csináltatott egy vasból készült, kézszerű protézist. Ez már csak azért is különleges, mert a korban a kezüket vesztett embereknek általában egy egyszerű kampót készítettek, amellyel meg tudtak emelni bizonyos tárgyakat.
A legenda szerint Götz e műkézzel képes volt megfogni és használni kardját, azonban a kutatók ebben kételkednek – vélhetően onnan ered ez a gondolat, hogy a kéz alkalmas volt arra, hogy szemléken megtartsa vele kivont kardját, és az emberek ebből arra következtethettek, hogy ténylegesen használni is tudja vele. Arra azonban alkalmas lehetett például, hogy lovaglás közben a gyeplőt tartsa vele. Néhány évvel később készíttetett egy újabb protézist, amely már behajlítható ujjakkal rendelkezett. Ez már némileg alkalmas lehetett a fegyverforgatásra is. Mindkét vaskéz megtekinthető Jagsthausenben, ahol a helyi múzeum kiállításának részét képezik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
