Takargatott diktatúra, kitelepített cigányok, karlendítő franciák – Hitler két olimpiája
2016. augusztus 25. 13:48 Csernus Szilveszter
Korábban
A franciák ismét üdvözlik Hitlert
A 49 ország sportcsapatával tartott megnyitón az osztrák, a román és – a téli olimpiához hasonlóan – a francia csapat is náci karlendítéssel üdvözölte Hitlert díszpáholya előtt, az amerikaiak azonban elfordították a fejüket. Előbbieknek éljenzés, míg a tengerentúliaknak füttykoncert járt a közönség részéről a bevonuláskor. A franciák később ezt úgy magyarázták, hogy mindössze egy ókori üdvözlést utánoztak.
A körülmények mellett a versenyeken is sorra születtek a legek. Az olimpiai sztárja az afroamerikai Jesse Owens lett, akit a német közönség is a szívébe zárt. Amikor például megdöntötte a 100 méteres síkfutás világrekordját, a Reichssportfeld lelátója a nevét skandálta. A közhiedelemmel ellentétben Hitler – bár a nyilvánosság mögött elöntötte a düh – felállva intett Owensnek gratulációja jeléül, aki visszaintett neki. Máig vitatott, hogy a Führer kezet is fogott-e az aranyérmes atlétával, az azonban tény, hogy Roosevelt elnök még csak nem is gratulált neki. Az USA elnöke ugyanis nem akart a három hónap múlva esedékes elnökválasztáson déli szavazatokat veszíteni azzal, hogy kezet ráz egy alabamai feketével.
Nemzetközi nyomásra végül egy-egy zsidót beválogattak a német téli-, illetve nyári olimpiai csapatba, utóbbira a világ legjobb tőrözőjének tartott Helene Mayert. A már USÁ-ban élő vívónő azonban a várakozásokkal ellentétben elveszítette a döntőt a magyar Elek Ilonával szemben. A bronzérmes az osztrák Ellen Preis lett. Így történhetett meg, hogy a tőrvívás dobogójára három zsidó származású és három Ilona keresztnevű állhatott fel.
A berlini olimpián debütált a kosárlabda és a kézilabda is. Az utóbbi, ekkor még futballpályán, futballkapukra játszott sportág döntőjét 100 ezer néző tekintette meg, ami máig rekordnak számít a kézilabdázásban. Az éremtáblázat élén Németország végzett (ez azóta csak téli olimpián ismétlődött meg), az USA csapata lett a második, őket Magyarország követte. Hazánk addigi legjobb teljesítményét érte el az olimpiákon 10 arany és 1 ezüst és 5 bronzérmével. Az éremtáblán elért harmadik helyezést csak 1952-ben, Helsinkiben tudták azóta elérni sportolóink.
Az 1936-os olimpia a hatalmas, látványos beruházások ellenére pénzügyileg is hasznot hozott. Az egymilliónál is több látogatónak köszönhetően már a jegyeladás is fedezte a játékok költségeit, amelyen Németország sikerrel mutatkozott be a békebeli nemzetközi küzdőtéren. A záróünnepély után Avery Brundage az eddigi legszebb játékoknak nyilvánította a berlini olimpiát.
A náci párt utólag is nagy figyelmet fordított a propagandára. A téli játékokról Carl Junghans készítette el A világ ifjúsága című filmet, de máig tartó ismertségnek Leni Riefenstahl két filmje örvend a berlini olimpiáról. A rendezőnő még Az akarat diadala című művével nyerte el Hitler kegyeit, amelyet az NSDAP nürnbergi pártnapjáról forgatott. A nyári játékokról készült filmjéhez már minden technikai segítséget megkapott. Olympia című alkotását az árja faj felsőbbrendűségének sugallására és az olimpiai eszmére helyezte – ez utóbbi miatt kaphatott benne helyet Owens győzelme.
A következő nyári olimpia rendezésének jogát a NOB még a német fővárosban, napokkal a megnyitó előtt tartott ülésén adta oda Tokiónak, majd a téli olimpiát Szapporónak. Japán addigra már Mandzsúriában terjeszkedett, Hitler pedig fokozatosan agresszív külpolitikához fogott. 1939 nyarán a Japántól visszavett téli olimpia rendezési jogát ítélték oda ismét Garmisch-Partenkirchennek – azonban őszre már a német tankoké volt a főszerep. A világ olimpikonjai Berlin után legközelebb 1948 januárjában, a svájci St. Moritzban találkozhattak – Németország részvétele nélkül.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap