Tabáni romantika – ilyen volt Buda eltűnt városrésze

2018. szeptember 15. 08:36

“Tabán. Nem tudom, illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében megmutatni valamit, ami nincs. Mert Ön, teljes joggal, csak sáros réteket lát, amint únottan csapkodják a Gellérthegy lábát. (...) Valamikor itt házak álltak, Uram, de milyen házak! és a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák! (...) Minden második ház nagyhírű régi vendéglő volt, sramlizenével. Itt állt, kérem, a Mélypince, a Poldi bácsié, ötszázéves pinceboltozatával, ahol egykor török urak örömtanyát tartottak fenn, közköltségen. Itt volt a fürjmadár a falon, Vahot Imre kezeírása mellett, és Krúdy Gyula mámoros, megszentelt emlékezete.” Szerb Antal így mesél az egykori legendás városrészről az idelátogató marslakóknak. De nem is kell ma már idegennek lenni ahhoz, hogy az egykori nagy krónikások a “budapesti Montmartre-ról” szóló elragadó leírásai és megkapó történetei  újdonságként hassanak. A Fortepan képgyűjteményének segítségével egy kicsit mi is bebarangolhatjuk a letűnt Tabánt.

Korábban

• Becsöngettek! – így kezdték az évet a múlt század iskolásai
• Moulin Rouge, utcabál és a Montmartre – elbűvölő képek az 1930-as évek Párizsáról
• „Ujjé, a Ligetben nagyszerű!” – ilyen volt a Városliget a századelőn

A Duna-parti révátkelőhely évszázadokig fontos szerepet szerzett a Tabánnak, azonban a Lánchíd megépítése után elvesztette ezt a jelentőségét. A dualizmuskori építkezések és a városrendezési láz megérlelte a negyed lebontásának tervét. A zegzugos, girbegurba macskaköves utcák sok történetet rejtegettek, amelyeket talán a legszemléletesebben Krúdy Gyula korhű írásaiból ismerhetünk meg. Az elmaradott életkörülmények, mezítlábas gyerekek, pletykálkodó asszonyok és esténként az utcát uraló csibészek voltak a statisztái a törvénytelen kártyabarlangokban és a messzi hírű borivókban zajló, hegedűszóval kísért eseményeknek. A századforduló környékén és a huszadik század elején a lebontását váró izgalmas Tabán valódi romantikát kapott, a kor művészei törzshelyévé és ihletőforrásává vált. A tiltakozás ellenére 1933-1936 között a házak nagy részét lebontották, csak egy pár műemlék őrzi az emlékét a ma már leginkább parkként ismeretes Tabánnak.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése