2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Tabáni romantika – ilyen volt Buda eltűnt városrésze

2018. szeptember 15. 08:36

“Tabán. Nem tudom, illik-e az idegenforgalmi illemkódex értelmében megmutatni valamit, ami nincs. Mert Ön, teljes joggal, csak sáros réteket lát, amint únottan csapkodják a Gellérthegy lábát. (...) Valamikor itt házak álltak, Uram, de milyen házak! és a házak közt utcák kanyarogtak, de milyen utcák! (...) Minden második ház nagyhírű régi vendéglő volt, sramlizenével. Itt állt, kérem, a Mélypince, a Poldi bácsié, ötszázéves pinceboltozatával, ahol egykor török urak örömtanyát tartottak fenn, közköltségen. Itt volt a fürjmadár a falon, Vahot Imre kezeírása mellett, és Krúdy Gyula mámoros, megszentelt emlékezete.” Szerb Antal így mesél az egykori legendás városrészről az idelátogató marslakóknak. De nem is kell ma már idegennek lenni ahhoz, hogy az egykori nagy krónikások a “budapesti Montmartre-ról” szóló elragadó leírásai és megkapó történetei  újdonságként hassanak. A Fortepan képgyűjteményének segítségével egy kicsit mi is bebarangolhatjuk a letűnt Tabánt.

A Duna-parti révátkelőhely évszázadokig fontos szerepet szerzett a Tabánnak, azonban a Lánchíd megépítése után elvesztette ezt a jelentőségét. A dualizmuskori építkezések és a városrendezési láz megérlelte a negyed lebontásának tervét. A zegzugos, girbegurba macskaköves utcák sok történetet rejtegettek, amelyeket talán a legszemléletesebben Krúdy Gyula korhű írásaiból ismerhetünk meg. Az elmaradott életkörülmények, mezítlábas gyerekek, pletykálkodó asszonyok és esténként az utcát uraló csibészek voltak a statisztái a törvénytelen kártyabarlangokban és a messzi hírű borivókban zajló, hegedűszóval kísért eseményeknek. A századforduló környékén és a huszadik század elején a lebontását váró izgalmas Tabán valódi romantikát kapott, a kor művészei törzshelyévé és ihletőforrásává vált. A tiltakozás ellenére 1933-1936 között a házak nagy részét lebontották, csak egy pár műemlék őrzi az emlékét a ma már leginkább parkként ismeretes Tabánnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
1910Harkály utcai lakóház udvara, szemben egy Ács utcai ház teteje látszik, 1910Horgony utca, 1910Szikla utca a Felsőhegy utca felől nézve, 19101910Balra a Hadnagy utca, szemben a Komló utca, jobbra a Kör utca, 1910A felvétel az Aranykakas utca és az Ív utca találkozásánál lévő térnél készült, 1912Holdvilág utca, 1912Kilátás a Hegedűs villából a Tabán és a Lánchíd felé, 1915Virág Benedek utca, szemben a Rác fürdő, 1917Görög utca - Fehérsas utca sarok, Vendéglő a mélypincéhez, 1928Hadnagy utca, szemben a Virág Benedek utca torkolata, 1928Lakóház udvara, 1929Lakóház udvara, 1929Kereszt tér, Farkas Béla vendéglője, 1930Tabán utca, 1932Holdvilág utca, 1933Szarvas tér a Görög utca felé nézve, háttérben a Szerb templom és a Gellért-hegy, 1934Kilátás a Gellérthegyről a parkosított Tabán és a Királyi Palota felé, 1941Légifotó, 1944Előtérben a budai szerb templom, háttérben az Alexandriai Szent Katalin-plébániatemplom, 1945

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár