Öt tény a szénanátha történetéről
2018. július 3. 12:54 Múlt-kor
Ahogy egyre nő a levegő pollentartalma, felmerül a kérdés: miért is hívjuk szénanáthának? Hogyan kezelték az emberek a múltban, és miért ismerték a felsőbb osztályok betegségeként? Alább olvasható öt tény a betegség történetéről.
Korábban
Kétszáz évvel ezelőtt senki sem hallott még róla
Ez nem jelenti azt, hogy ne szenvedtek volna benne az emberek – csupán nem volt még orvosilag elismert betegség. John Bostock angol orvos (1773-1846) volt az első, aki pontosan leírta a tüneteit. 1819-ben „A szem és mellkas időnkénti szenvedésének esete” címmel tartott előadást orvoskollégáinak a Londoni Orvosi és Sebészeti Társaságnál. Beszédében egy „felettébb törékeny” alkatú betegéről számolt be, aki a nyári hónapokban tüsszögésben és viszketésben szenvedett. Bostock a betegre a JB monogrammal hivatkozott, valójában azonban saját magáról beszélt.
Az ekkor 46 éves Bostock nyolcéves kora óta szenvedett allergiás rhinitisben, azaz szénanáthában. Sokféle házi gyógymódot kipróbált az idők során, köztük az ópiumot, tisztítókúrákat, „helyi véreztetést”, és – egészen ijesztő módon – „higanykúrákat” is. Egyik „gyógymódnak” sem volt „észrevehető vagy maradandó haszna”, de Bostock felfedezte, hogy ha hat héten keresztül nem mozdult ki otthonról, tünetei enyhültek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Kemencébe temetett kőkori férfit találtak a németországi Gerstewitz határában tegnap
- Évszázadokkal később is zarándokoltak az elhagyott maja városokba tegnap
- Hatalmas középkori víz alatti régészeti archívumot vizsgálnak a bergeni öbölben tegnap
- Ótürk rovásírásos emléket és sziklarajzokat találtak Kazahsztánban tegnap
- Szabadtéri fotókiállítás mutatja be a negyvenéves Hungaroring történetét tegnap
- Hatszáz éven át nem változott jelentősen az ibérek génállománya tegnap
- Modern módszerekkel keresik a történelemből eltűnt társadalmi csoportokat tegnap
- Közösségi régészeti projekt indult Luxemburg történelmi emlékeinek feltárására tegnap

















